Tornyiszentmiklós

magyarországi község Zala vármegyében
(Lendvaújfalu szócikkből átirányítva)

Tornyiszentmiklós község Zala vármegyében, a Lenti járásban.

Tornyiszentmiklós
A község temploma
A község temploma
Tornyiszentmiklós címere
Tornyiszentmiklós címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLenti
Jogállásközség
PolgármesterBene Nándor (független)[1]
Irányítószám8877
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség480 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 31′ 00″, k. h. 16° 33′ 00″46.516667°N 16.550000°E, k. h. 16° 33′ 00″46.516667°N 16.550000°E
Tornyiszentmiklós (Zala vármegye)
Tornyiszentmiklós
Tornyiszentmiklós
Pozíció Zala vármegye térképén
Tornyiszentmiklós weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tornyiszentmiklós témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése

Tornyiszentmiklós község Nyugat-Magyarországon, a Nyugat-Dunántúlon, Zala vármegye délnyugati sarkában, a magyar-horvát-szlovén hármashatár közelében fekvő falu. Lentitől 15 kilométerre délre, Letenyétől hasonló távolságra északnyugatra található.[3]

Az M70-es autópálya a község mellett halad el, lakott területén pedig a 7538-as út húzódik végig. Utóbbiból a központjában ágazik ki nyugat felé a 75 333-as út, ami Lendvaújfalu településrész főutcáját képezi, majd onnan továbbvezet az országhatárig és a határ túloldalán, a már Szlovéniához tartozó Pince területére érve 443-as számozással folytatódik, egészen Hársliget (Lipovci) településig.

Története

Első ismert írásos említése 1239-ből származik, amikor a nevét Scenmiclos formában jegyezték fel.[4] A régészeti kutatások szerint azonban a település területe már a rézkorban is lakott volt. A mai nevét viselő település 1937-ben jött létre, Kerkaszentmiklós és Lendvaújfalu egyesítésével.

1381-ben Tornyzenthmyklos néven említik.[3] A XIV. század végétől a XVIII. század elejéig - kisebb megszakításokkal - földesúri bíróság székhelye is volt.

A két világháború között a község körjegyzőségként, országos vásártartásokkal a környék központja lett. Lakói 1940-től a kőolajbányászatban találtak munkát - a szomszéd Lovásziban. A trianoni békeszerződéssel meghúzott határ másik oldalán lévő Pincéből 1920-ig Tornyiszentmiklósra jártak a gyerekek iskolába. 1992-ben megnyitották a két falu közötti határállomást.

Idegen elnevezései

Horvátul két neve van: a bottornyaiak Mikušnak, a muraszerdahelyi horvátok Sumiklušnak hívják.[5]

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Szak László (független)[6]
  • 1994–1998: Szak László (független)[7]
  • 1998–2002: Szak László (független)[8]
  • 2002–2006: Szak László (független)[9]
  • 2006–2008: Szabó István (független)[10]
  • 2009–2010: Kovács Krisztián (független)[11]
  • 2010–2014: Völgyi Péter (független)[12]
  • 2014–2019: Végh László (független)[13]
  • 2019–2024: Bene Nándor (független)[1]
  • 2024– :

A településen 2009. február 15-én időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[14]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
607
593
569
499
506
480
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 95%, horvát 0,7%, német 1,6%, szlovén 2,1%. A lakosok 74,9%-a római katolikusnak, 1,45% reformátusnak, 6,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (16,6% nem nyilatkozott).[15]

Nevezetességei

Híres szülöttei

Jegyzetek

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Tornyiszentmiklós témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek