Lemezcsiga

puhatestűfaj

A lemezcsiga (Anisus vortex) a csigák (Gastropoda) osztályának Lymnaeoidea öregcsaládjába, ezen belül a Planorbidae családjába tartozó faj.[1]

Lemezcsiga
Üres házak
Üres házak
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:Állatok (Animalia)
Törzs:Puhatestűek (Mollusca)
Osztály:Csigák (Gastropoda)
Alosztály:Heterobranchia
Csoport:Euthyneura
Csoport:Tectipleura
Öregrend:Hygrophila
Rend:?
Öregcsalád:Lymnaeoidea
Család:Planorbidae
Alcsalád:Planorbinae
Nemzetség:Planorbini
Nem:Anisus
S. Studer, 1820
Faj:A. vortex
Tudományos név
Anisus vortex
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Anisus (Anisus) vortex (Linnaeus, 1758)
  • Anisus (Disculifer) vortex (Linnaeus, 1758)
  • Helix vortex Linnaeus, 1758
  • Planorbis (Spiralina) johanseni Mozley, 1934
  • Planorbis johanseni Mozley, 1934
  • Spiralina vortex (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lemezcsiga témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lemezcsiga témájú kategóriát.

Előfordulása

A lemezcsiga Európában gyakori, előfordulása Szibériára is kiterjed.

Megjelenése

A lemezcsiga, az éles csigánál (Planorbis planorbis) kisebb és laposabb. Háza 9-10 milliméter széles és 1,2-2 milliméter magas, 6,5-7 kanyarulattal, melyek igen lassan szélesednek. Alsó oldalán kívül az éles csigához hasonlóan éles, gerincszerű kiemelkedés húzódik. Színe világosbarna. Az állat teste feltűnően kis méretű, a fej és a láb együttesen egyharmad olyan hosszú, mint a ház átmérője, színe feketés.

Életmódja

A lemezcsiga dús növényzetű álló- és lassan folyó vizek lakója. Nem sok helyen fordul elő, de ott tömegesen. A lemezcsigák szerves törmeléket fogyasztanak. A természetes tavakban élő állatok a víz alatti Chara-mezőket legelik, míg a halastavakban élők moszatokkal és szerves törmelékekkel táplálkoznak.

Jegyzetek

Források