Lítium-hidroxid

szervetlen vegyület
Lítium-hidroxid

Lítium-hidroxid
IUPAC-névlítium-hidroxid
Más nevekLithine
Kémiai azonosítók
CAS-szám1310-65-2,
1310-66-3 (monohidrát)
PubChem3939
ChemSpider3802
RTECS számOJ6307070
SMILES
[Li+].[OH-]
InChI
1/Li.H2O/h;1H2/q+1;/p-1
InChIKeyWMFOQBRAJBCJND-UHFFFAOYSA-M
UNII903YL31JAS
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletLiOH
Moláris tömeg23,95 g/mol
Megjelenésszagtalan, fehér színű, higroszkópos szilárd anyag
Sűrűség1,46 g/cm³ (anhidrát)
1,51 g/cm³ (monohidrát)
Olvadáspont462 °C
Forráspont924 °C bomlik
Oldhatóság (vízben)anhidrát:
12,8 g/100 ml (20 °C)
12,5 g/100 ml (25 °C)
17,5 g/100 ml (100 °C)

monohidrát:
22,3 g/100 ml (10 °C)
26,8 g/100 ml (100 °C)[1]
Törésmutató (nD)1,464 (anhidrát)
1,460 (monohidrát)
Termokémia
Std. képződési
entalpia
ΔfHo298
−20,36 kJ/g
Hőkapacitás, C2,071 J/g K
Veszélyek
MSDSICSC 0913
ICSC 0914 (monohidrát)
EU IndexNincs listázva
Főbb veszélyekKorrozív
NFPA 704
0
3
0
 
Lobbanáspontnem gyúlékony
Rokon vegyületek
Azonos kationlítium-amid
Azonos anionnátrium-hidroxid
kálium-hidroxid
rubídium-hidroxid
cézium-hidroxid
Rokon vegyületeklítium-oxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A lítium-hidroxid szervetlen vegyület, képlete LiOH. Fehér, higroszkópos kristályokat alkotó anyag. Vízben jól, etanolban kis mértékben oldódik. A kereskedelemben anhidrát és monohidrát (LiOH·H2O) formában kapható, mindkettő erős bázis.

Előállítása és reakciói

A lítium-hidroxidot lítium-karbonát és kalcium-hidroxid reakciójával állítják elő:[2]

Li2CO3 + Ca(OH)2 → 2 LiOH + CaCO3

A kapott hidrátot vákuumban 180 °C-ra melegítve dehidratálják.

Laboratóriumban előállítható lítium vagy lítium-oxid vízben való oldásával. A reakciók egyenlete a következő:

2 Li + 2 H2O → 2 LiOH + H2
Li2O + H2O → 2 LiOH

Ezeket a reakciókat azonban ritkán használják.

Bár a lítium-karbonátot gyakrabban használják, a lítium-hidroxid az egyéb lítiumsók előállításának előanyaga.

pl.: LiOH + HF → LiF + H2O.

Felhasználása

A lítium-hidroxid fő felhasználási területek a lítiumos kenőanyagok gyártása. Az egyik népszerű anyag a lítium-sztearát, mely vízzel szembeni ellenállóképessége, valamint kis és nagy hőmérsékleten való alkalmazhatósága révén általános célú kenőanyag.

Szén-dioxid megkötése

A lítium-hidroxidot felhasználják az űreszközök levegőcserélő rendszereiben, tengeralattjárókban és lélegeztető készülékekben, mivel a kilélegzett szén-dioxidot lítium-karbonát és víz keletkezése közben megköti:[3]

2 LiOH·H2O + CO2 → Li2CO3 + 3 H2O

vagy

2LiOH + CO2 → Li2CO3 + H2O

Az utóbbi vízmentes hidroxidot kisebb tömege és kisebb víztermelése miatt előnyben részesítik az űrrepülőgép lélegeztető rendszerénél. 1 gramm vízmentes lítium-hidroxid 450 cm³ szén-dioxid gázt képes megkötni. A monohidrát 100-110 °C-on veszíti el a kristályvizét.

Egyéb felhasználási területek

A lítium-hidroxidot felhasználják hőátadó közegként, illetve elemek elektrolitjaként. Kerámiákban és bizonyos Portland cementekben is használják. Nyomottvizes reaktorok hűtővizét 7-es tömegszámú lítiumizotópban dúsított lítium-hidroxiddal lúgosítják a korrózió gátlására.

Kapcsolódó szócikkek

  • Soda lime

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lithium hydroxide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

További információk