Kup
Kup község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
Kup | |||
![]() | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Pápai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Varga Imre (független)[1] | ||
Irányítószám | 8595 | ||
Körzethívószám | 89 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 420 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 18,4 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 24,78 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Kup weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kup témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
Pápa déli vonzáskörzetében, Bakonypölöske és Pápakovácsi között fekszik. Közúton a Devecsertől (a 8-as főúttól) a 83-as főút pápai elkerülő szakaszáig húzódó 8402-es úton érhető el, vasútvonal nem érinti.
Története
A település már az újkőkorban is lakott volt, de az itt végzett régészeti kutatások során a bronz-korból és a rómaiak idejéből is kerültek elő leletek.
A falu nevét egy 1240-ből való oklevél említette először írásos formában, ekkor a pápai uradalomhoz tartozott. Később Szapolyai István, majd a 16. századtól az Enyingi Török család birtoka lett.
A török hódoltság alatt Kup is elnéptelenedett, de a török idők elmúltával újra benépesült. Az Enyingi Török család kihalása után a falut az Esterházyak kapták meg adományként.
Lakossága a 18. század végén 600 fő volt, mely 1857-re 918 főre növekedett, de lakóinak száma mára ismét csökkenőben van.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Harkai Lászlóné (független)[3]
- 1994–1998: Harkai Lászlóné (független)[4]
- 1998–2002: Varga István (független)[5]
- 2002–2006: Varga István (független)[6]
- 2006–2010: Varga István (független)[7]
- 2010–2014: Varga Éva Teréz (független)[8]
- 2014–2019: Hiér Judit (független)[9]
- 2019–2024: Varga Imre (független)[1]
- 2024– :
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 475 | 471 | 460 | 420 | 418 | 420 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,1%-a magyarnak, 12,7% németnek, 14,2% cigánynak mondta magát (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56%, református 11,8%, evangélikus 6,2%, felekezeten kívüli 5,2% (18,9% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei
- Református templom (1811)
- Szent György római katolikus templom (1847)
- Kupi erdő - 2003-ban itt a község területén található erdőben létrehozták az Esterházy Erdészeti Erdei Iskola és Oktatási Központot és az 1 és 4 km hosszú Tallós Pálról elnevezett tanösvényeket. E védett erdőben található a védett halvány sáfrány (Crocus variegatus) lelőhelye is.
Nevezetes személyek
- Itt született Antal József görzsönyi lelkész, pápai esperes (1835-1866).
- 1817 és 1833 között a kupi református gyülekezet lelkipásztora volt Édes Gergely költő.
- Itt született Fülöp József (1864-1949) lelkész, református egyházi író.