Kringa

falu Horvátországban, Isztria megyében

Kringa (olaszul: Corridico) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Tinjanhoz tartozik.

Kringa
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségTinjan
Jogállásfalu
PolgármesterMladen Rajko
Irányítószám52444
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség324 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság303 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 10′ 55″, k. h. 13° 50′ 06″45.182000°N 13.835000°E, k. h. 13° 50′ 06″45.182000°N 13.835000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kringa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése

Az Isztria középső részén, Pazintól 15 km-re délnyugatra, községközpontjától 5 km-re délre, a mély és termékeny Draga (Lim-völgy) feletti sziklás fennsíkon fekszik. A község második legnagyobb települése.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint itt már a kőkorszakban is éltek emberek, melynek kétségtelen bizonyítékai az itt talált szokatlan, de művészileg teljesen kidolgozott idolok. Kringa helyén már a vaskorban erődítmény állt, melyet később a rómaiak is megerősítettek. A Korona és Podkorona nevű dombokon a régészeti feltárások során több ókori feliratos töredék, sírkőlap és egy bronz Vénusz szobrocska is előkerült. A falu régi házaiba számos ókori feliratos kő van beépítve. Kringa első írásos említése 1102-ben „Curitico” illetve „Coriticum” alakban történt. A középkorban 1012-től az aquileiai pátriárkához, majd később a poreči püspökséghez, a 12. század végétől pedig a pazini grófsághoz tartozott. 1374-ben Habsburg birtok lett és a 20. századig az is maradt. Valvasor 17. századi rajza alapján a települést egykor védőfalakkal vették körbe, de ezeknek mára nyoma sem maradt. A településnek 1857-ben 815, 1910-ben 713 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 315 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal (szőlő, gabona, zöldség, gyümölcs) és állattenyésztéssel foglalkoznak.

Nevezetességei

  • Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt plébániatemploma[2] 1787-ben épült. 1882-ben és 1982-ben renoválták. Egyhajós épület két oldalkápolnával és sekrestyével. Orgonáját 1912-ben építették. A templomnak öt oltára van, melyek közül a főoltár tiszta márványból készült. A homlokzatán középen Szűz Mária, két oldalán a két védőszent Szent Péter és Szent Pál szobrai állnak. 1888-ban épített különálló harangtornya 31 méter magas. A templom előtti téren ciszterna és két 1882-ben épített kávás kút látható.
  • A temetőben álló Szent Anna templom 1558-ban épült. Egyetlen kőből és fából készített oltára van, rajta Szent Anna szobrával. A homlokzat felett álló kis nyitott fülkés harangtornyában egy harang látható.
  • Szent Katalin tiszteletére szentelt temploma a 16. században épült. Egy fából faragott oltára van Szent Katalin szobrával. Ezen kívül még egy mennyezetfestménye említésre méltó.
  • Szent Antal tiszteletére szentelt temploma a 16. században épült. Egy Szent Antal szobor és egy mennyezetkép látható benne.
  • A Kálvárián található keresztutat 1876-ban építették.
  • A falu ma egykori vámpírjáról Jura Grandoról a leghíresebb. A róla szóló furcsa eseményekről, melyek 1672-ben történtek Johann Weichard von Valvasor számol be a Krajnáról szóló "Die Ehre des Herzogthums Crain" című 1689-ben megjelent művében. Jura Grando tizenhat évvel korábban meghalt és eltemették, de a helyiek közül ezután is többen látták, hogy végigmegy a falun és kopogtat a házak ajtaján. Az egyik házban ahol Grando kísértete megjelent valaki hirtelen meghalt. Erre a helyiek elhatározták, hogy csoportosan lámpásokkal és kereszttel a temetőbe mennek, Grando testét kiássák és szívét karóval átdöfik. Amikor azonban a testet kiásták, döbbenten látták, hogy arca kipirult. Erre riadtan szétfutottak, de a prefektus újra összeterelte őket és a keresztet a sír fölé tartva ördögűző szavakat mondtak. Ezután megpróbálták a testet átdöfni, de az túl keménynek bizonyult. Végül egy baltával lefejezték, mire a sír csupa vér lett. Ezután a sírt visszatemették és a kísértések megszűntek.

Lakosság

Lakosság változása[3][4]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
81584353258162271311761218677644531452399359364315

További információk

Jegyzetek