Komlóska

A Zempléni-hegység egyik völgyében fekszik, a vármegyeszékhely Miskolctól közúton mintegy 70 kilométerre északkeletre.

A szomszédos települések: északkelet felől Makkoshotyka, kelet felől Hercegkút, délkelet felől Sárospatak, dél felől Bodrogolaszi és Tolcsva, délnyugat felől Erdőhorváti, északnyugat felől pedig Háromhuta.

Zsáktelepülés, közúton csak Erdőhorváti felől közelíthető meg, a 3716-os útból kiágazó 37 134-es számú mellékúton.

A település várát 1379-ben említik először, mikor is a birtokos Tolcsva nemzetség tagjai megosztoztak rajta. A második és jelen tudásunk szerint egyben az utolsó említése 1398-ból származik. Borovszky Samu Zemplén vármegye című műve szerint a Pusztavár nevű hegyen husziták emeltek „váracsot”, melynek azonban már az 1900-as évek elején is kevés nyoma látszott.^[4]

Komlóska nevét az oklevelek 1396-ban említették először Komlós néven,^[5] ekkor birtokosául Csirke Margitot írták, majd nem sokkal később 1397-ben Komlóstelek néven is említették.^[6]

A község 1884-ig Abaúj vármegyéhez tartozott, akkor Zemplénhez csatolták.

A település a mai napig őrzi 18. századi ruszin telepeseinek nyelvét, kisebbségi kultúráját. A falu a magyarországi ruszinok egyik központja.

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 18%-a ruszin és 2%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.^[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,6%-a magyarnak, 0,4% bolgárnak, 0,4% románnak, 67,4% ruszinnak, 0,4% szerbnek mondta magát (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,5%, református 0,8%, görögkatolikus 85,6%, felekezeten kívüli 0,8% (4,2% nem válaszolt).^[15]

2022-ben a lakosság 87,2%-a vallotta magát magyarnak, 26,9% ruszinnak, 1,7% szlováknak, 0,9% németnek, 0,4% románnak, 0,4% cigánynak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 6,4% volt római katolikus, 2,6% református, 59,8% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 1,7% felekezeten kívüli (28,2% nem válaszolt).^[16]

Az település általános iskolája a Ruszin Nemzetiségi Általános Művelődési Központ, mely Magyarország legkisebb tanulói létszámú általános iskolája. 2011-ben 7 gyermek kezdte meg itt a tanévet, köztük 1 első osztályos tanuló.^[17]

• Görögkatolikus temploma - 1820-ban épült.
• Tájház
• Népi építészet remekei
• Solymos vára – várrom
• Telér Tanösvény^[18][19]

• 
  Solymos vára
• 
• 
• 

• Adóparadicsom - Heti Válasz Archiválva 2010. augusztus 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Adóparadicsom - a Hír Tv riporja
• Halál Komlóskán – megnéztük, mi lett a sikerfaluval, Válasz Online (magyar)