Garabonc
Garabonc község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén. A településen polgárőrség működik.[4]
| Garabonc | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Nagykanizsai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Takács Zoltán (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8747 | ||
| Körzethívószám | 93 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 649 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 36,21 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,56 km² | ||
| Földrajzi kistáj | Zalaapáti-hát[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 35′ 07″, k. h. 17° 07′ 20″46.585161°N 17.122189°E, k. h. 17° 07′ 20″46.585161°N 17.122189°E | |||
  Garabonc Pozíció Zala vármegye térképén | |||
| Garabonc weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Garabonc témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
Zalakarostól 2 kilométerre északra fekszik, a Galambok-Zalaapáti között húzódó 7522-es út mentén. Utóbbiból a község déli részén ágazik ki a 75 121-es út, amely a zsákfalunak tekinthető Zalamerenyére vezet.
Története
Garabonc nevét 1333-ban a pápai tizedjegyzék adatai említették először, majd 1335-ben említette ismét oklevél Rada határjárásakor.
A falu a középkorban a veszprémi káptalan birtoka volt, aki egy 1342-es keltezésű határvita során is említette Garabonc nevét, mely per során a káptalan több előző keltezésű oklevéllel is igazolta, hogy Garabonc ősi idők óta az ő birtoka volt; így Imre király 1203-as, IV. Béla magyar király 1254-es keltezésű oklevelével is.
1496-ban már templomos hely volt. Boldogságos Szűzről elnevezett oltárának igazgatójaként Gellért nevét említették a fennmaradt iratokban.
A Tallián család levéltárának adatai szerint pedig Hunyadi János is innen keltezte egy levelét.
A káptalan 1531-ben kelt összeírásakor 15 portája volt itt a káptalannak.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Mezőfi József (független)[5]
- 1994–1998: Mezőfi József (független)[6]
- 1998–2000: Mezőfi József (független)[7]
- 2000–2002: Koma László (független)[8][9]
- 2002–2006: Koma László (független)[10]
- 2006–2010: Koma László (független)[11]
- 2010–2014: Koma László (független)[12]
- 2014–2019: Koma László (független)[13]
- 2019–2021: Koma László (független)[14]
- 2021–2022: Szemlics Gergely képviselő (független, ügyvezetőként)[15]
- 2022–2024: Takács Zoltán (független)[1]
- 2024– :
A településen 2000. november 12-én időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[16]
2022. július 10-én újból időközi polgármester-választást kellett tartani a községben, mert a korábbi polgármester (és vele együtt a helyi képviselő-testület szinte összes tagja) 2021. február 18-án[17] lemondott posztjáról. A két időpont közti szokatlanul nagy időtávot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások okozták, a járványhelyzet fennállásának idején ugyanis nem lehetett választásokat tartani Magyarországon. Ebben a közel másfél évben a település polgármesteri feladat- és jogköreit ügyvezetőként a képviselői tisztségét egyedüliként megtartó Szemlics Gergely kapta meg, a lemondott képviselők helyeit a listás választáson 2019-ben mögöttük végzett jelöltek vehették át, de a testület a veszélyhelyzet időtartama alatt nem ülésezhetett.[15]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 715 | 708 | 694 | 634 | 626 | 649 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 77,7%, cigány 17,87%, német 3,93%. A lakosok 79,5%-a római katolikusnak, 1,27% reformátusnak, 0,85% evangélikusnak, 1,13% felekezeten kívülinek vallotta magát (16,83% nem nyilatkozott).[18]
Nevezetességei
A község temetőjében helyezték el, 2011. január 14-én Németh Ferenc -a magyar csodaló, Imperiál lovasának- hamvait.
