Kisbabot

A Rába és a Marcal által közrefogott területen helyezkedik el, határszélét mindkét folyó érinti, de lakott területei a Rábához közelebb fekszenek.

A település csak közúton érhető el, a Rábaszentmihály-Mórichida közti 8421-es úton, vagy a 85-ös főút felől Bágyogszováton át a 8511-es úton. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Sopron-vasútvonal Enese vasútállomása, mintegy 13 kilométerre északra.

Első okleveles említése 1222-ből ismert, amikor Rouz fia Joachim volt az ura. 1262-ben IV. Béla Baboti Ajándok fiát, Szolnokot és ennek fiait, Andrást és Adorjánt erősíti meg itteni birtokukban, melyet villa Bobuth néven említ. 1534-ben I. Ferdinánd király gróf Cseszneky Györgynek, a győri vár provizorának adományozza. Cseszneky templomot építtet a faluban az evangélikus egyháznak. 1547-ben a falu felét megvásárolja Mérgesi Poky Gáspár győri alispán. 1592-ben gróf Cseszneky János tilalmazza báró Nádasdy Ferencet Kisbabot puszta elfoglalásától és használatától. 1611-ben Darkó István, gróf Cseszneky Márton, Babothy Tamás és Hegyi Farkas említtetnek kisbaboti nemesekként. Egy 1619-es feljegyzés pusztaként említette. A törökök elpusztították és felégették, de hamarosan újra életre kelt, amikor 1636-ban ismét német zsoldosok rabolták ki és gyújtották fel. Ismét benépesült, majd 1700-ban árvíz döntötte romba nagy részét. Alig heverte ki ezt a bajt, 1748-ban egy véletlen következtében nagy viharban támadt tűz az egész falut elhamvasztotta. Még ez a csapás sem volt elég a sokat sújtott lakosságnak, mert 1848-ban Jelačić bán hadai támadták meg és rabolták ki a községet. A 19. század elején az Illyés család volt a legnagyobb birtokosa.

• 1990–1994: Zsédely Zsigmond (független)^[3]
• 1994–1998: Zsédely Zsigmond (független)^[4]
• 1998–2002: Zsédely Zsigmond (független)^[5]
• 2002–2006: Zsédely Zsigmond (független)^[6]
• 2006–2010: Zsédely Zsigmond (független)^[7]
• 2010–2011: Zsédely Zsigmond (független)^[8]
• 2011–2014: Barcza Tibor (független)^[9]
• 2014–2019: Barcza Tibor (független)^[10]
• 2019–2024: Barcza Tibor (független)^[1]
• 2024– :

A településen 2011. szeptember 4-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani,^[9] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[11] A választáson az előző polgármester is indult, de 45,68 %-os eredményével alulmaradt egyedüli kihívójával szemben.^[9]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,6%-a magyarnak mondta magát (6,4% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 17,8%, evangélikus 60,7%, felekezeten kívüli 3,2% (17,8% nem nyilatkozott).^[12]

• 1812-ben épült evangélikus templom
• Szent István-szobor^[13]

• Bancsó Antal (Kisbabot, 1851. február 24. – Budafok, 1937. január 3.) teológiai díszdoktor, teológiai tanár
• Cseszneky György gróf (16. század), Tata kapitánya, Győr udvarbírája
• Cseszneky János gróf (16. század), győri gyalogoskapitány, királyi biztos
• Eőry Márton (18. század), evangélikus lelkész, teológus

A községben alkot Káldy László filmrendező.

• dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd 1998) ISBN 963-9089-00-1 Ö; ISBN 963-9089-07-9
• CEBA (főszerkesztő: dr. Kasza Sándor) Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Kaposvár, 2004) ISBN 963-9089-94-X
• Győr vármegye nemesi közgyűléseinek regesztái
• Horváth Mihály: A magyar nemzet története
• Seidl-Bonitz-Hochegger: Zeitschrift für Niederösterreichischen Gymnasien XIV.