Kilimán
Kilimán község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.
| Kilimán | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Nagykanizsai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pusztai Szabolcs (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8774 | ||
| Körzethívószám | 93 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 226 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 39,51 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5,72 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 38′ 16″, k. h. 16° 59′ 44″46.637680°N 16.995549°E, k. h. 16° 59′ 44″46.637680°N 16.995549°E | |||
  Kilimán Pozíció Zala vármegye térképén | |||
| Kilimán weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kilimán témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
Nagykanizsától 20 kilométerre északra, a Principális-csatorna völgyének keleti oldalán, Gelse és Alsórajk között, a 7527-es út mentén fekvő település; az innen keletre fekvő Kis-Balaton térségével a 7525-ös út kapcsolja össze.
Korábban vonattal elérhető volt a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon, de az alacsony utasforgalom miatt a 2010-es évek közepén a megálló megszűnt.
.jpg)
Nevének eredete
Nevét valószínűleg az írásos forrásokban 1583-ban Kielmansiget, majd 1589-ben Kilmansiget néven említett váracskáról vagy őrházról kaphatta, amelyet a Kanizsa-patak (ma Principális-csatorna) mocsaras völgyének védelme céljából Andreas Kielman építtetett, aki 1577-től 1580-ig Kanizsa várának főkapitánya is volt. A Kilmansziget névalak idővel elveszítette a mocsaras környezettel kapcsolatos utótagját, és a Kilimán névalak maradt fenn.
Története
Kilimán nevét 1767—1769-ben említették először az írásos források Kilimány alakban. A településnek az 1851-es népszámláláskor 250, 1910-ben 388, 1944-ben 439, 1996-ban pedig 304 magyar lakosa volt.
A falu határában állt egykor a Kielmansziget nevű palánkvár, amelyet Kielman nevű kanizsai főkapitány építtetett.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Ónodi Ferenc (független)[3]
- 1994–1998: Bársony Károly (független)[4]
- 1998–2002: Bársony Károly (független)[5]
- 2002–2006: Bársony Károly (független)[6]
- 2006–2010: Bársony Károly (független)[7]
- 2010–2014: Pusztai Szabolcs (független)[8]
- 2014–2019: Pusztai Szabolcs (független)[9]
- 2019–2024: Pusztai Szabolcs (független)[1]
- 2024– :
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 237 | 243 | 237 | 237 | 228 | 226 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 86,3%, cigány 10,6%, német 1,17%, román 1,17%. A lakosok 92,5%-a római katolikusnak vallotta magát (5,3% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei
- Nagyboldogasszony templom 1994-ben épült
Híres kilimániak
- Dervarics Imre, egyházasbüki (1842–1910), alszolgabíró, a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt keszthelyi kerületi elnöke, a zalamegyei nemesi és alapítványi választmány tagja, a "Magyar Iparvédő Egyesület" keszthelyi fiókjának az elnöke, a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" tagja, földbirtokos.
Jegyzetek
Források
- Helynévfejtések és etim.: [1]
