Kemeneshőgyész

A Marcal folyó bal partján, Magyargencs és Szergény közt fekszik.

A környék főútjaitól viszonylag távol esik, központján annak főutcájaként a Rábaszentandrás déli szélétől Vönöckig vezető 8412-es út húzódik végig, ez kapcsolja össze a Kisalföld térségével és Celldömölk vonzáskörzetével is. A község központjában ér véget, az előbbi útba belecsatlakozva a 8405-ös út, amely Pápa és a 834-es főút irányában biztosít közúti összeköttetést a településen élők számára.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Győr–Celldömölk-vasútvonal Vinár vasútállomása kínálja, a község központjától mintegy 9 kilométerre délre.

Kemeneshőgyész és környéke már a középkor előtt is lakott hely volt. Az itt folyó régészeti ásatások a falu külterületén még a középkorban elpusztult két település: Kagymat és Berhénd nyomait azonosították, de a külterületen számos, még fel nem tárt halomsír helyét is azonosította.nevét 1272-ben említette először oklevél.1290-ben Erzsébet királyné adománylevele említette a falu nevét Hyulgyz néven.A Kemeneshőgyész a középkor folyamán ugyancsak elpusztult, csak a 18. század közepén települt újra a régi helyén.

A 18. és a 19. század során a településen lakott a helyi földbirtokos csengeri Háczky család. Háczky József (1741–1818) Vas vármegyei táblabíró,^[3] kemeneshőgyész] és magyargencsi földbirtokos, kétszer nősült meg: első felesége a nemesi salfai Szita Zsuzsanna (c.1741–1779),^[4] a második nejét, Háczky József feleségül vette 1781. július 1-jén Nemesviden miskei és monostori Thassy Rozália Borbála (1757–1812) kisasszonyt.^[5]Háczky József leszármazottjai továbbra is éltek a településen míg dédunokája, ifjabb csengeri Háczky Kálmán (1858–1907), huszár hadnagy nem kényszerült eladnia a földbirtokait édesapja csengeri Háczky Kálmán (1828–1904]) 1848-as honvéd főhadnagy, országgyűlési képviselő adósságai miatt.^[6]

1910-ben 1296 magyar lakosa volt. Ebből 328 római katolikus, 924 evangélikus, 40 izraelita volt.

A 20. század elején Vas vármegye Celldömölki járásához tartozott.

1950-es megyerendezéstől Veszprém megyéhez tartozik.

• 1990–1994: Horváth József (független)^[7]
• 1994–1998: Horváth József (független)^[8]
• 1998–2002: Ifj. Szabó József (független)^[9]
• 2002–2006: Ifj. Szabó József (független)^[10]
• 2006–2010: Szabó József (független)^[11]
• 2010–2014: Molnár Veronika (független)^[12]
• 2014–2019: Molnár Veronika (független)^[13]
• 2019–2024: Kovács Tamás Imre (független)^[1]
• 2024– :

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.^[10]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,2%-a magyarnak, 1,9% németnek, 0,8% cigánynak mondta magát (4,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,6%, református 2,9%, evangélikus 56,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,3% (13,1% nem nyilatkozott).^[14]

• Római katolikus templom
• Evangélikus templom
• Radó-kastély

• Bellicz Jónás evangélikus lelkész itt hunyt el 1845. december 19-én.

• Fotók Kemeneshőgyészről 2005-ben – Kemeneshőgyészen – Kemeneshőgyész