Kelta-tenger
A Kelta-tenger (angolul Celtic Sea, írül An Mhuir Cheilteach, walesiül Y Môr Celtaidd, korniul és devoni nyelven An Mor Keltek, bretonul Ar Mor Keltiek, franciául La Mer Celtique) az Atlanti-óceánnak egy Írországtól délre fekvő része. A Szent György-csatorna, a La Manche-csatorna, a Bristol-csatorna, valamint Wales, Cornwall, Devon és Bretagne határolja. Nevét a tengerpartokon jellemző kelta örökségek után kapta.[1] Első fennmaradt ilyen néven történő említése 1921-ből E. W. L. Holt tengerbiológustól származik, aki Dublinban találkozott az Angliából, Franciaországból, Írországból és Skóciából érkezett halszállítmányokkal.[1] Régebben a tenger északi részét a Szent György-csatorna részeként definiálták, és a déli, az Egyesült királysághoz tartozó rész a Southwest Approach részeként ismert.
| Kelta-tenger (Celtic Sea, An Mhuir Cheilteach) | |
 | |
| A Kelta-tenger az Atlanti-óceán egyik nyúlványa | |
| Országok | Írország, Egyesült Királyság, Franciaország |
| Hely | Atlanti-óceán |
| Elhelyezkedése | |
  Kelta-tenger Pozíció Európa térképén | |
 é. sz. 50° 30′ 08″, ny. h. 7° 54′ 52″, ny. h. 7° 54′ 52″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kelta-tenger témájú médiaállományokat. | |
Elnevezése
A déli rész pontos meghatározása a geológia és a hidrológia elterjedésével vált lényegessé.
A tenger nevét gyakran használják a szénhidrogén-kitermelés és a halászat területén dolgozók.[1] Ezt Franciaországban már az angol nyelvet használó országokban történt elterjedése előtt is alkalmazták.[1] Tengerbiológusok és oceanográfusok nevezték így, amit később az olajkitermelő társaságok is átvettek.[2] 1963-ban így nevezték a brit atlaszok,[3] de egy 1972-es cikk a következőt állította: amit a brit térképek nyugati útvonalnak, az olajtársaságok pedig Kelta-tengernek neveznek, a Nagy-Britannia nyugati partján élők teljesen másképp neveznek.[4]
Határai
Nem létezik délen és nyugaton olyan szárazföldi terület, mely a tengert elválasztaná az Atlanti-óceántól. Holt azt tanácsolta, hogy a 366 méteres mélységvonalat és Ouessant-t tekintsék határnak. A Nemzetközi Hidrológiai Szervezet 1976-ban elfogadott meghatározása[1] loxodromák használatával a következőképp határozza meg a Kelta-tenger határait:[5]
- Északon az Ír-tenger déli határvonala, azaz a St. David's Headet (é. sz. 51° 54′, ny. h. 5° 19′) Carnsore Pointtal (é. sz. 52° 10′, ny. h. 6° 22′) összekötő vonal, majd Írország déli partjai, majd a Mizen Headet az é. sz. 51° 00′, ny. h. 11° 30′ ponttal összekötő vonal.
- Nyugaton és délen az é. sz. 51° 00′, ny. h. 11° 30′ ponttól dél felé az é.sz. 49°-ig, innen a Vizcayai-öböl nyugati határának és az é.sz. 46°30′ metszéspontjáig, majd innen e Vizcayai-öböl határvonalán Penmarch-fokig.
- Keleten a La Manche nyugati határvonala (az Isle Vierge-et és Lands Endet összekötő vonal) és a Bristoli-csatorna nyugati határvonala.
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Celtic Sea című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
