Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház
- Szócikk
- Vitalap
Eszközök
Műveletek
Általános
Nyomtatás/exportálás
Társprojektek
Katona József Nemzeti Színház | |
2006-ban | |
Korábbi nevek: Városi Színház Katona József Színház | |
Település | Kecskemét |
Cím | 6000, Kecskemét, Katona József tér 5. |
Építési adatok | |
Építés éve | 1895–1896 |
Megnyitás | 1896 |
Rekonstrukciók évei | 1986–1987 |
Építési stílus | eklektikus, neobarokk |
Tervező | Fellner és Helmer (Bécs) |
Építész(ek) | Fellner és Helmer |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | színházépület |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 54′ 22″, k. h. 19° 41′ 38″46.9061, 19.693846.906100°N 19.693800°E, k. h. 19° 41′ 38″46.9061, 19.693846.906100°N 19.693800°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Katona József Nemzeti Színház témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház Kecskemét színházi életének központja, nevét a Bánk bán szerzője, a kecskeméti Katona József után kapta, 1916-ban. Az intézmény nemcsak a Nagyszínházat foglalja magában: további két játszóhellyel rendelkezik, ezek a Kelemen László Kamaraszínház és a Ruszt József Stúdiószínház. Tagozatok: prózai, balett és zenei. Jelenlegi igazgatója Cseke Péter. A színház nem tévesztendő össze az azonos néven működő budapesti intézménnyel. 2020. január 1-től a színház Magyarország Kormánya döntése értelmében Nemzeti Színházként működik.[1]
Kelemen László, az első magyar színigazgató már a 18. század végén kísérletet tett a kecskeméti színjátszás megteremtésére, de próbálkozása a szülővárosában nem hozott tartós eredményt. Közel száz év múltán azonban már sikerült a várost megillető színházat létrehozni, a bécsi Fellner és Helmer tervezésében, amit a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódóan avattak fel, október 14-én.
Az ünnepi műsor öt számból állt. Az elsőben Donáth Lajos karnagy nyitányát hallhatták a nézők, melyet saját maga vezényelt. A második számban Ábrányi Emil Prolog című, kifejezetten az nyitóünnepség alkalmából írt költeményét szavalta el. A harmadik számban került előadásra a nyitódarab, mely Katona József Bánk bánja volt. Az előadás a Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével jött létre. Az előadás során a főbb szerepekben Jászai Mari (Gertrudis), Szacsvay Imre (Bánk bán) és Márkus Emília (Melinda) voltak láthatóak. A negyedik számban Katona Apotheozisa. című élőkép került színpadra, majd végül az ötödik képben zárásképp elhangzott a Himnusz. A színház avatásán Ferenc József és felesége, Sissy királyné is részt vett. Emléküket tábla is őrzi a színházban.
A magyarországi kulturális és társadalmi élet 19. század végi megélénkülése a reformkorhoz hasonlóan újabb közösségi funkciókat kiszolgáló épülettípusok megjelenését segítette elő. Ezek közé tartozik a színház is mint a polgári társasági élet legfontosabb nyilvános színhelye. Magyarországon a legtöbb színház a dualizmus néhány évtizede alatt épült, mintegy színházépítési láz vonult végig az országon.
A magyar építészek nagy bánatára zömében külföldi versenytársak nyerték a színházak tervezésére vonatkozó pályázatokat. Ez együtt járt a nemzetközi szervezési és tervezési elvek átvételével funkcionálisan, szerkezetileg és stílusban egyaránt. A Fellner és Helmer tervezők által képviselt elvek azonban egyre elavultabbá váltak. A századfordulón már nagyobb hangsúlyt kapott az új színházi rendszerek kialakításának igénye, amely aztán a magyar szecesszió időszakában bontakozott ki.
Az épület eklektikus stílusú, neobarokk díszítőelemekkel, amelyek nagyrészt Hausbeitner Henrik osztrák szobrász munkái. Az épület főhomlokzatán két ablakfülkében látható Kisfaludy Károly, illetve Katona József szoborportréja. A színház felújítására 1986–87-ben az Ybl Miklós-díjas Farkas Gábor és Boros Pál építészek tervei alapján került sor.
A színház vezetőinek névsorából kiemelkedik Radó Vilmos neve, aki 15 éves igazgatósága alatt többek között Latinovits Zoltán szerződtetésével öregbítette a színház hírnevét. Az intézményhez kapcsolódik a helyi Kelemen László Kamaraszínház és a Ruszt Józsefről elnevezett Stúdiószínház.[2][3][4]
A Színházi adattárban regisztrált bemutatók száma, 1949. október 10-től: 752; ugyanitt háromszázhét színházi felvétel is látható.[5]
Az épület előtt látható a Szentháromság szobor, melyet 1739–40-ben, a városban pusztító pestisjárvány emlékére emeltek, barokk stílusban. A közel három méteres obeliszk és a környezete a Szentháromság mellett összesen 13 szent szobrát foglalja magában.[6]
Igazgató: Cseke Péter
Főrendező: Szente Vajk
Művészeti vezető: Pataki András
Irodalmi vezető: Galambos Attila
Zenei vezető: Károly Kati
Prózai tagozatvezető: Sipos Imre
Tánctagozat művészeti vezetője: Barta Dóra
Művészeti főtitkár: Matók Szilvia
Koreográfus: Túri Lajos Péter
A színház épülete kedvelt filmforgatási helyszín. 1963-ban Ranódy László: Pacsirta című filmjének színházi jeleneteit forgatta az épületben. 1966-ban itt forgatta Zsurzs Éva Othello Gyulaházán című tévéfilmjének színházi jeleneteit. Bacsó Péter 1983-as Te rongyos élet című filmjét is részben itt forgatta. 2004-ben Szabó István Csodálatos Júlia című filmjének szolgált helyszínül az épület.
Magyarországi Magyar Nemzeti Színházak:
Megyei jogú városok kőszínházai | |
---|---|
Békéscsaba |
|
Debrecen | |
Dunaújváros | |
Eger |
|
Győr | |
Kaposvár | |
Kecskemét |
|
Miskolc | |
Nyíregyháza | |
Pécs | |
Salgótarján | |
Sopron | |
Szeged |
|
Székesfehérvár | |
Szekszárd | |
Szolnok | |
Szombathely |
|
Tatabánya | |
Veszprém |
|
Zalaegerszeg |
|
Kecskemét Belvárosának fontosabb épületei | |
---|---|
Látnivalók |
|
Templomok |