Karni

	Karni; (237 – 227 millió évvel ezelőtt)
Előző korszak	Következő korszak
Ladini	Nori
	PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N ↓
	Környezeti jellemzők; (átlagos értékek az időegységen belül)
	Idővonal
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
	A triász időszak eseményei m • v • sz -255 — – -250 — – -245 — – -240 — – -235 — – -230 — – -225 — – -220 — – -215 — – -210 — – -205 — – -200 — – Jura Perm Triász Rhaeti Nori Karni Ladin Anisusi Olenyoki Indusi T; r; i; á; s; z K; é; s; ő; K; ö; z; é; p; s; ő K; o; r; a ~208,5 –; 201,3 ± 0,2 Ma ~227 –; ~208,5 Ma ~237 –; ~227 Ma Jelen 247,2 –; ~242 Ma 251,2 –; 247,2 Ma 251,902 ± 0,024 –; 251,2 Ma ← 1 ← 2 ← 3 ← 4 Mezozoikum; Paleozoikum; 1Tömeges kihalás; 2Erdőalkotó fák újabb; megjelenése; 3A szén újabb megjelenése; 4Kőkorallok és elmeszesedett; szivacsok; A triász eseményeinek; hozzávetőleges idővonala.; A skálán az évmilliók láthatók.;

A karni a késő triász földtörténeti kor három korszaka közül az első, amely ~237 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött, a középső triász kor ladin korszaka után, és ~227 mya végződött, a nori korszak előtt.^[4]

Nevét a Karni-Alpokról kapta. Az elnevezést először Georg Edmund Mojsisovics osztrák geológus használta 1869-ben.

Meghatározása

Kezdetét a Nemzetközi Rétegtani Bizottság meghatározása szerint a Daxatina vagy Trachyceras ammoniteszek, illetve a Metapolygnathus polygnathiformis konodonták megjelenése, illetve elterjedése jelzi. A karnit követő nori korszak akkor kezdődött, amikor elterjedtek a Klamathites macrolobatus vagy a Stikinoceras kerri ammoniteszek, illetve a Metapolygnathus communisti vagy Metapolygnathus primitius konodonták.^[5]

Kezdetét 2004-ben határozták meg (Gradstein), amikor erre a korra még nem volt radiometrikus kormeghatározás. Nemrégiben dél-olaszországi késő karni kőzetek korát 230,91 ± 0,33 millió évben határozták meg, emiatt a korszak vitatott marad.

Tagolása

Helyenként két alkorszakra tagolják: julián, tuvali.

Éghajlat

A karni (és a triász jó része) idején egyetlen szuperkontinens létezett, a Pangea, és egyetlen világóceán, a Panthalassza, amelynek nyugati ága a trópusokon a Paleo-Tethys-óceán volt. Ez utóbbi üledékei Délkelet-Európában, a Közel-Keleten, a Himalájában és Timor szigetén buknak a felszínre. Az egytömbű kontinenseloszlás a mainál sokkal intenzívebb monszunjelenségeket okozott.

Élővilág

Az Archosauria őshüllők, a dinoszauruszok ősei dominanciájának kora volt (ezek mai leszármazottai a madarak és a krokodilok). A karni korszakban veszítettek méretükből a Therapsida emlősszerű hüllők. Ekkor jelentek meg azonban a kétlábú óriás ragadozó Theropoda dinoszauruszok. A korszak elején élt a Herrerasaurus, az egyik legősibb ragadozó dinoszaurusz.