Kalinyingrádi terület
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Kalinyingrádi terület (oroszul Калининградская область) Oroszország exklávéja. Itt található az ország legjelentősebb balti-tengeri haditengerészeti és katonai bázisa. Székhelye Kalinyingrád.
| Kalinyingrádi terület (Калининградская область) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Szövetségi körzet | Északnyugati szövetségi körzet | ||
| Székhely | Kalinyingrád | ||
| Kormányzó | Anton Andrejevics Alihanov | ||
| Hivatalos nyelv | orosz | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 994 599 fő (2023. jan. 1.)[1][2] | ||
| Népsűrűség | 62 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| Összterület | 15 100 km² | ||
| Ebből víz | 11,7 % | ||
| Időzóna | Kalinyingrádi idő: UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
.svg)  Kalinyingrádi terület Pozíció Oroszország térképén | |||
 é. sz. 54° 48′, k. h. 21° 25′, k. h. 21° 25′ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kalinyingrádi terület témájú médiaállományokat. | |||
Fekvése
Oroszország egyéb területeivel nincs közös határa, vagyis az ország exklávéját képezi. Délen Lengyelországgal, keleten és északon Litvániával, nyugaton a Balti-tengerrel határos.
A tengerparton délen a Visztula-földnyelv, északon a Kur-földnyelv homokdűnéi találhatók.
Története
A vidéket a 13. században a Német Lovagrend foglalta el, majd a 17. században Poroszország fennhatósága alá került. A terület székhelyét, Kalinyingrádot 1946-ig Königsbergnek hívták, Kelet-Poroszország németek lakta székhelye volt. 1945-ben Kelet-Poroszország északi harmadát (15 100 km²) a Szovjetunióhoz, azon belül az Oroszországi SZSZSZK-hoz csatolták, e részből hozták létre 1946. április 7-én a Kalinyingrádi területet. 1991, a Szovjetunió szétesése óta a Kalinyingrádi terület az önálló Oroszországhoz tartozik.
A II. világháború alatt, s után a németek elmenekültek, illetve deportálták őket, helyükre oroszokat telepítettek.[3]
Napjainkban számos nemzet és etnikai csoport képviselői élnek a Kalinyingrádi régióban. Legtöbbjük a következő:
Oroszok (82%), Ukránok (3,5%), Fehéroroszok (3,4%), Litvánok (1%), Örmények (1%), Németek (kevesebb, mint 1%), tatárok (kevesebb, mint 1%).
Gazdasága
A Szovjetunió felbomlása után a terület gazdasága mély válságba került. Miután a közigazgatási egységet 1996-ban különleges gazdasági övezetté nyilvánították, Oroszország legdinamikusabban fejlődő régiója lett. Fontos a járműgyártás (hajó, vagon, gépkocsi) és az elektronikai ipar.[3]
Az 1940-es évek végén a birodalom különböző részeiből származó emberek - Oroszországból, Fehéroroszországból, Ukrajnából, Örményországból és Üzbegisztánból - nagy számban érkeztek. Ugyanakkor az őshonos németeket deportálták a régióból.
Az első három háború utáni évtizedben (1950 -1979) a kalinyingrádi régió lakossága pontosan kétszeresére nőtt. Az utóbbi években az ország ezen régiójában a lakosság száma lassan növekszik.
Települések
A Kalinyingrádi terület városai a következők (a városi cím elnyerésének évével és 2010. évi népességükkel):
| Magyar név | Orosz név | Város lett | Lélekszám | Közigazgatási beosztás |
|---|---|---|---|---|
| Kalinyingrád | Калининград | 1255 | 431 902 | |
| Szovjetszk | Советск | 1288 | 41 705 | |
| Csernyahovszk | Черняховск | 1336 | 40 449 | Csernyahovszki járás |
| Baltyijszk | Балтийск | 1686 | 32 697 | Baltyijszki járás |
| Guszev | Гусев | 1724 | 28 260 | Guszevi járás |
| Szvetlij | Светлый | 1640 | 21 375 | |
| Gvargyejszk | Гвардейск | 1722 | 13 899 | Gvargyejszki járás |
| Zelenogradszk | Зеленоградск | 1252 | 13 026 | Zelenogradszki járás |
| Gurjevszk | Гурьевск | 1262 | 12 431 | Gurjevszki járás |
| Nyeman | Неман | 1288 | 11 798 | Nyemani járás |
| Pionyerszkij | Пионерский | 1254 | 11 016 | |
| Szvetlogorszk | Светлогорск | 1258 | 10 772 | Szvetlogorszki járás |
| Mamonovo | Мамоново | 1301 | 7 761 | |
| Polesszk | Полесск | 1258 | 7 581 | Polesszki járás |
| Bagratyionovszk | Багратионовск | 1336 | 6 400 | Bagratyionovszki járás |
| Ozjorszk | Озёрск | 1724 | 4 740 | Ozjorszki járás |
| Szlavszk | Славск | 1292 | 4 614 | Szlavszki járás |
| Nyesztyerov | Нестеров | 1722 | 4 595 | Nyesztyerovi járás |
| Pravgyinszk | Правдинск | 1312 | 4 323 | Pravgyinszki járás |
| Laduskin | Ладушкин | 1314 | 3 787 | |
| Krasznoznamenszk | Краснознаменск | 1734 | 3 522 | Krasznoznamenszki járás |
| Primorszk | Приморск | 1268 | 1 956 | Baltyijszki járás |
Közigazgatás és önkormányzatok
A járások neve, székhelye és 2010. évi népessége az alábbi:
| Magyar név | Orosz név | Székhely | Lélekszám |
|---|---|---|---|
| Bagratyionovszki járás | Багратионовский район | Bagratyionovszk | 32 352 |
| Baltyijszki járás | Балтийский район | Baltyijszk | 36 047 |
| Csernyahovszki járás | Черняховский район | Csernyahovszk | 51 936 |
| Gurjevszki járás | Гурьевский район | Gurjevszk | 52 988 |
| Guszevi járás | Гусевский район | Guszev | 37 142 |
| Gvargyejszki járás | Гвардейский район | Gvargyejszk | 29 926 |
| Krasznoznamenszki járás | Краснознаменский район | Krasznoznamenszk | 12 905 |
| Nyemani járás | Неманский район | Nyeman | 20 132 |
| Nyesztyerovi járás | Нестеровский район | Nyesztyerov | 16 213 |
| Ozjorszki járás | Озёрский район | Ozjorszk | 15 316 |
| Polesszki járás | Полесский район | Polesszk | 19 205 |
| Pravgyinszki járás | Правдинский район | Pravgyinszk | 19 061 |
| Szlavszki járás | Славский район | Szlavszk | 21 015 |
| Szvetlogorszki járás | Светлогорский район | Szvetlogorszk | 14 875 |
| Zelenogradszki járás | Зеленоградский район | Zelenogradszk | 32 271 |
Politikai vezetés
A Kalinyingrádi terület élén a kormányzó áll:
- Nyikolaj Nyikolajevics Cukanov: 2010. szeptember 28. – 2016. július 28.
- Jevgenyij Nyikolajevics Zinyicsev: 2016. július 28. – 2016. október 6. – a kormányzói feladatokat ideiglenesen ellátó megbízott
- Anton Andrejevics Alihanov: 2016. október 6-tól megbízott, 2017. szeptember 29-től megválasztott kormányzó.[4]
Jegyzetek
