Jutassy Ödön

Tandler Sámuel és Wellner Fanni fia. Apja Damjanich János seregében harcolt az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, majd külföldre menekült. 1863-ban tért vissza Magyarországra és húsz évig vendéglősként dolgozott a veszprémi vasútállomáson.^[5]

Középiskolai tanulmányait a Veszprémi Katolikus Főgimnáziumban végezte, majd a Budapesti Kereskedelmi Akadémián tanult. Jogi tanulmányokat a Budapesti Tudományegyetemen és Bécsben folytatott, ahol leszolgálta önkéntesi évét. 1894-ig több napilap közgazdasági rovatának munkatársa volt. 1893 májusában megindította a Molnárok Lapját, s a lap megszűnéséig főszerkesztője és tulajdonosa maradt. Titkára volt a Magyar Szakírók Egyesületének, s ügyvezető elnöke a Magyar Szaklapok Országos Egyesületének. Évtizedekig az Országos Mol­nárszövetség, s az abból alakult Országos Malomszövetség ügyvezető elnöke volt, 1936-ban bekövetkezett lemondásáig.

1903-ban Lipinszky Lipóttal nyomdát alapított. 1920-ban kikeresztelkedett a római katolikus vallásra. A kormányzótól 1935-ben megkapta a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet.^[6] Három évvel később az első zsidótörvény alapján megvonták lapengedélyét.

A Fiumei Úti Sírkertben nyugszik.

Felesége Heimann Olga (1879–1960) volt, Heimann Lipót és Feszler Minna lánya, akit 1899. március 6-án Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül.^[7]

Gyermekei:

• Jutassy Ödön Sándor (1912–?).
• Jutassy Zsuzsanna Minerva (1914–1975). Férje Brüll István (1905–1944) ügyvéd, a holokauszt áldozata.

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998