1540-ben született Agenben, Franciaországban, Julius C. Scaliger (wd) olasz filozófus és orvos gyermekeként,[14] és Benedetto Bordone (wd) térképész unokájaként.
1559-ben Párizsba ment, hogy görögöt és latint tanuljon,[14] majd a hébert, arabot, szírt, perzsát és a fontosabb modern nyelveket is elkezdte tanulni.[14]
1562-ben áttért a protestantizmusra.[14] Az 1560-as években Itáliába, majd Angliába és Skóciába utazott.
A Szent Bertalan-éji mészárlás (1572) és a francia protestánsok üldözése után Genfbe ment, ahol egy akadémián tanított,[14] majd 1574-ben visszatért Franciaországba.[14]
Ezután a Leideni Egyetemre hívták (1593), ahol korának legműveltebb tudósaként vált ismertté.[14] Ott maradt egészen haláláig.[14]
Munkássága
Scaliger legnagyobb munkája az Opus de emendatione tempore (1583), korábbi naptárak tanulmánya. Ebben összehasonlította az ókor különböző civilizációinak időszámításait, kijavította hibáikat, és először helyezte szilárd tudományos alapokra a kronológiát.[14]
Másik fő munkája a Thesaurus temporum, complectens Eusebi Pamphili Chronicon (1609), amelyben minden görög vagy latin nyelven fennmaradt kronológiai emléket összegyűjtött, restaurált és rendezett.
Termékeny író volt, műveit 1610-ben gyűjtötték össze és adták ki posztumusz, levelezéséből két gyűjtemény jelent meg 1624-ben és 1627-ben.[14]
Jegyzetek
Irodalom
Jacob Bernays: Joseph Justus Scaliger. Hertz u. a., Berlin u. a. 1855 (Digitalisat).
[ Tamizey de Larroque (Hrsg.): Lettres françaises inédites de Joseph Scaliger. Michel et Médan u. a., Agen u. a. 1879 (Digitalisat).
John Edwin Sandys: A History of Classical Scholarship. 2. kötet: From the Revival of Learning to the End of the Eighteenth Century (in Italy, France, England, and the Netherlands). Cambridge University Press, Cambridge 1908, S. 199–204 (Nachdruck: Martino, Mansfield Centre CT 2009, ISBN 978-1-57898-048-2).
Anthony T. Grafton: Joseph Scaliger. A Study in the History of Classical Scholarship. 2 kötet (1: Textual Criticism and Exegesis. 2: Historical chronology). Clarendon Press, Oxford 1983–1993, ISBN 0-19-814850-X (Band 1), ISBN 0-19-920601-5 (2. kötet), (Oxford-Warburg Studies).