Johann Crüger

Groß Breesenben született (ma Guben része) Georg Krüger fogadós fiaként.^[3] 1613-ig a gubeni latin iskolában tanult, ahol éneket és zenét is oktattak.^[3] Tanulmányait Żaryban, Boroszlóban, majd Regensburgban folytatta; utóbbi helyen Paulus Hombergernél (1560–1634) részesült zenei képzésben.^[3] 1615-ben Berlinbe utazott, ahol teológiát tanult a Zum Grauen Kloster Gimnáziumban(wd). 1616-ban a von Blumenthal család házitanítóként alkalmazta; tanítványai közt volt Joachim Friedrich von Blumenthal(wd). 1620-tól teológiát tanult a Wittenbergi Egyetemen(wd), ezzel párhuzamosan magánúton folytatta zenei tanulmányait^[3] Beutazta Magyar-, Morva- és Csehországot.^[4]

1622-től haláláig, negyven éven keresztül a berlini Zum Grauen Kloster Gimnáziumban tanított, és a Nikolaikirche kántora volt.^[3] Számos versenyművet szerzett, és számos zenepedagógiai művet írt.^[3] Az 1624-ben kiadott Synopsis Musica az első rendszeres, világos összhangzattan volt Németországban.^[4] 1643-ban megismerte Paul Gerhardtot, a neves egyházi dalköltőt, és több dicsőítő énekét megzenésítette. 1647-ben megjelentette a 17. század legfontosabb német lutheránus énekeskönyvetPraxis pietatis melica címen.^[3] A mű Crüger életében tíz, többször módosított és bővített kiadást ért meg.^[5] Dallamai a 17. században Magyarországra is eljutottak.^[6]

Az 1649-ben kiadott Geistlichen Kirchen-Melodien című kötet, amely a Praxis Pietatis Melica egy évvel korábban megjelent harmadik kiadásának kiegészítése volt, 161 korált tartalmaz. A kötetben legalább 20 dallam Crüger szerzeménye. A kötet egyházzenei jelentősége abban áll, hogy Crüger a többszólamú korálokat hangszeres kísérettel látta el.

A jelenleg is használt német evangélikus énekeskönyv(wd) különböző regionális változataiban Crügernek legalább 18 szerzeménye szerepel, köztük a Wie soll ich dich empfangen(wd), Lobet den Herren alle, die ihn ehren(wd), Fröhlich soll mein Herze springen(wd) és Schmücke dich, o liebe Seele(wd).

Dalai jelen vannak a Magyarországi Evangélikus Egyház^[7][8][9] és a Magyarországi Református Egyház^[10] énekeskönyvében is.

1628-ban feleségül vette Aschenbrenner városi tanácsos özvegyét. A harmincéves háború során Crüger és családja számos nehézségen ment keresztül, beleértve az éhezést.^[11] Megbetegedett bubópestisben, majdnem belehalt, és 1636-ban elvesztette feleségét és öt gyermekét. Felgyógyulva 1637-ben másodszor is megnősüét. Egy fogadós tizenhét éves lányát vette el, akitől tizennégy gyermeke született, de legtöbbjük gyermekként elhunyt.^[11] Egyik mostohalánya, Anna Maria Helena Aschenbrenner^[12] Michael Conrad Hirt(wd) udvari festőhöz ment feleségül, aki 1663-ban elkészítette Crüger arcképét.^[3]

• Praecepta musicae practicae figuralis (Berlin 1625)^[13]
• Kurzer u. verständlicher Unterricht, recht u. leichtlich singen zu lernen (Berlin 1625);^[13]
• Neues vollkömliches Gesangbuch Augspurgischer confession (1640);^[4]
• Geistliche Kirchenmelodeyen (Berlin, 1649);^[4]
• Quaestiones musicae practicae (Berlin, 1650);^[13]
• Recreationes musicae, das ist neun poetische Amorösen (Leipzig, 1651);^[13]
• Psalmodia sacra (Berlin, 1658);^[4]
• Musicae practicae praecepta brevia (Berlin, 1660);^[13]

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Johann Crüger című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Johann Crüger című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.