Jezerce

falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében

Jezerce falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Plitvička Jezerához tartozik.

Jezerce
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségPlitvička Jezera
Jogállásfalu
Irányítószám53231
Körzethívószám+385 053
Népesség
Teljes népesség230 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság686 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 53′, k. h. 15° 37′, k. h. 15° 37′
SablonWikidataSegítség

Fekvése

Otocsántól légvonalban 31 km-re, közúton 57 km-re keletre, községközpontjától Korenicától légvonalban 15 km-re közúton 16 km-re északnyugatra, a Plitvicei-tavak Nemzeti Park területén, a tavaktól keletre az 1-es számú főút mellett egy északnyugat-délkeleti irányú völgyben fekszik. Oldalról 260–300 méter magas erdős magaslatok határolják.

Története

A település neve tavacskát jelent, nevét egy egykor itt létezett kis tóról kapta. Története a 18. század végén kezdődött, amikor az 1791-es szisztovói béke után a törökök kiürítették a környező területeket és a határ megerősítésre került. A területre az otocsáni határőrvidék területéről főként szerb határőrcsaládok települtek be. 1852-ben August Billek otocsáni parancsnok megépíttette a Prijebojból Jezercén át a Plitvicei-tavakhoz vezető utat. A falunak 1890-ben 235, 1910-ben 254 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Korenicai járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1941. május 25-én az usztasák tizennégy helybeli szerbet hívtak be Korenicára személyazonosságuk igazolására. A felhívásnak mindnyájan eleget tettek. Korenicáról a jadovnói gyűjtőtáborba hurcolták, ahol agyonverték őket. 1991-ben a falu lakosságát kétharmad részben szerbek alkották. 1991-ben a független Horvátország része lett, de szerb lakossága még az évben Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelet keretében foglalta vissza a község területét. A falunak 2011-ben 248 lakosa volt, akik ma főként a turizmusból, magánszállások kiadásából élnek.

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
000235222254221259164172201194182457298248

(1880-ig lakosságát Prijebojhoz számították.)

További információk

Jegyzetek