Jekelfalva
Jekelfalva (szlovákul: Jaklovce) falu Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.
| Jekelfalva (Jaklovce) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Gölnicbányai |
| Rang | falu |
| Első írásos említés | 1282 |
| Polgármester | Matúš Fedor |
| Irányítószám | 055 61 |
| Körzethívószám | 053 |
| Forgalmi rendszám | GL |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1843 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 109 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 325 m |
| Terület | 17,25 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 52′ 28″, k. h. 20° 59′ 40″, k. h. 20° 59′ 40″ | |
| Jekelfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jekelfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése
Gölnicbányától 5 km-re északkeletre, a Gölnic-patak partján fekszik, az 546-os és 547-es utak kereszteződésénél. Eperjestől 23 km-re délnyugatra, Kassától 26 km-re északnyugatra, a Gölnic-patak Hernádba torkollásánál található.
Nevének eredete
A falu egykori birtokosáról, Jekel gölnici comesről kapta a nevét, aki 1282-ben kapta a királytól az akkor még lakatlan erdőt.
Története
1292-ben említik először. 1328-ból egy birtokmegosztás vonatkozik rá.[2] 1344-ben „villa Jekel” néven említik. 1409-ben Jekelfalvai Fyas Lőrinc özvegye, mint felperes és fia Jankow, mint alperes szerepel, amikor is határbejárást végeztek.[3] 1414-ben és 1415-ben szintén Lőrinc fiai János és Miklós, mint alperesek szerepelnek, amikor is Jekelfalvai Mátyás fia Péter feleségének, Annának járó birtokait voltak kötelesek megadni.[4] Hasonló ügyben szerepelnek 1417-ben,[5] és zálogosításban 1418-ban.[6] 1423-ban az említett testvérek új adományt nyertek Jekelfalvára és Szentmargitára.[7] 1460-tól a Szapolyaiak birtoka, később a Thurzóké. A 16. században evangélikus szász lakosait kitelepítették és katolikus szlovákokkal telepítették be. 1636-tól a Csáky család tulajdonában találjuk.
1773-ban Jekelfalva, Jeckelsdorf, Jaklowcze; 1786-ban Jeklsdorf, Jekelfalwa, Jaklowce nevei használatosak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JEKELFALVA. Jaklovcze. Jekelsdorf. Elegyes falu Szepes Várm. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Gölnitz vize mellett, javai középszerűek.”[8]
1808-ban Jekelfalva, Jekelsdorf, Jaklowce neveken említik.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jékelfalva, (Jaklowce) tót falu, Szepes vmegyében, Gölniczhez északra egy órányira: 982 kath. lak. Kat. paroch. templom. Több olvasztóház és hámora a Gölnicz vizénél. Vasbányák. Vendégfogadó. Első birtokosa ezen falunak, melly 1284-ben állott össze, bizonyos Hekkul nevü vala Gölniczbányából, ősatyja a Jékelfalusy nemzetségnek, melly most is birja. Ut. p. Lőcse.”[9]
1863, 1907–1913-ban Jekelfalva, 1873–1877 között Jékelfalu, 1882–1902 között Jekelfalu, 1920-ban Jakľovce, 1927-ben pedig Jaklovce néven szerepelt. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 1073, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
Neves személyek
- Itt született 1889. augusztus 15-én Andrasovszky József botanikus.
Nevezetességei
- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1397-ben épült gótikus stílusban.
- A Szent János kápolna a 18. században épült.
További információk
Jegyzetek
