Irena Szewińska
Irena Szewińska, leánykori nevén Irena Kirszenstein (Leningrád, 1946. május 24. – Varsó, 2018. június 29.) többszörös olimpiai- és Európa-bajnok lengyel atléta, aki közel húsz éven keresztül több versenyszámban is a világ élvonalába tartozott.[5][6][7][8][9][10]
| Irena Szewińska | |
 | |
| Született | Irena Kirszenstein 1946. május 24. Leningrád, Szovjetunió |
| Elhunyt | 2018. június 29. (72 évesen)[1][2][3] Varsó[4] |
| Állampolgársága | lengyel |
| Nemzetisége | lengyel |
| Házastársa | Sławomir Szewiński (1967–)[4] |
| Gyermekei | két gyermek: Andrzej Szewiński |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Varsói Egyetem (–1970) |
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | emlőrák |
| Sírhelye | Powązki katonai temető |
| Magassága | 176 cm |
| Testtömege | 60 kg |
| atlétapályafutása | |
| Versenyszám | rövidtávfutás távolugrás |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Irena Szewińska témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
_wint_200_meter_(rechts)_voor_Karla_Bodendorff_(DDR),_Bestanddeelnr_928-0516.jpg)
Pályafutása
Édesapja varsói volt, aki a második világháború éveiben Szamarkandban nyert felvételt a Leningrádból oda evakuált filmmérnöki főiskolára. Ott ismerkedett meg leendő, kijevi származású feleségével. A háború után – a főiskolát követve – Leningrádba költöztek, itt született Irena. Amikor Irena egyéves volt a család Lengyelországba települt.
1964 és 1980 között öt alkalommal vett részt a nyári olimpiai játékokon, és összesen hét érmet szerzett. Hatszor döntötte meg a világrekordot, és az egyedüli olyan atléta, aki világrekordot ért el mind a 100 méteres, 200 méteres és 400 méteres futószámokban. Az atlétikai Európa-bajnokságokon összesen tizenhárom érmet nyert el. Az 1965–1979 közötti időszakban 26-szor lett lengyel országos bajnok a 100 méteres, 200 méteres, 400 méteres síkfutásban, 4 × 400 méteres váltófutásban és távolugrásban.
1965-ben Lengyelországban az év atlétájának választották. 1967-ben összeházasodott Janusz Szewiński sportfotóssal, aki 1973-tól az edzője lett. 1970-ben fia, Andrzej születése és egy sérülés miatt egy évig nem edzett, de az 1972-es müncheni olimpiai játékokon már ismét a korábbi szinten versenyzett.[11]
1974-ben a nők közül elsőként törte át az 50 másodperces határt 400 méteren, és 22,21 másodperccel új világrekordot állított fel 200 méteren. Ebben a szezonban világelső volt 100 méteren, 200 méteren és 400 méteren is.
Utolsó olimpiai érmét 1976-ban Montréalban szerezte 400 méteren, 49,29 másodperces világrekorddal. Az első Atlétikai Világkupán 1977-ben első lett 200 méteren és 400 méteren, maga mögött hagyva az esélyes Bärbel Wöckelt és Marita Kochot. Az 1980-as moszkvai olimpiai játékokon kora miatt esélytelenként indult, nem szerzett érmet, és ezt követően visszavonult a versenyzéstől.[12]
Hét alkalommal volt világelső a 200 méteres síkfutásban, négyszer a 400 méteres síkfutásban, kétszer a 100 méteres síkfutásban, illetve háromszor távolugrásban.
2004-től a Lengyel Atlétikai Szövetség vezetője és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja.
2005. augusztus 3-án a Nemzetközi Atlétikai Szövetség tanácsába választották.
Szerepel az International Jewish Sports Hall of Fame-ben.[13][14]
Hivatkozások
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Irena Szewińska című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Irena Szewińska profilja az Olympedia oldalán (angolul)
