Illés Lajos (zenész)

Illés Lajos 1942. március 18-án született Budapesten, Illés Lajos és Toldy Irén gyermekeként. Két évet tanult a BME-n.

Testvérével, Illés Károllyal együtt alapították az Illést 1960-ban és az új zenei stílussal fellépő, az 1960-as évek közepére óriási népszerűségre szert tett együttes a nevét is a testvérekről kapta.

Az Illés-együttesnek 3 korszaka volt, amikor az összetétel és a zene is változott (1960–1965, 1965–1973 és 1973–1982).Mindhárom korszakban az alapító Illés Lajos vezette a zenekart. „Családi zenekarként” az együttes már 1957-ben létezett (az Illés fivérek mellett ekkor Zsiga István játszott benne gitárosként).

1963-ban Aczél György és az MSZMP Központi Bizottságának Agitációs és Propaganda Bizottsága is azon a véleményen volt, hogy az Illés együttesnek meg kell szűnnie, mivel a „beatzene alvilági, erotikus eltévelyedés”.^[4]A középső, „nagy” korszakban az együttes felállása: Illés Lajos – zongora, ének; Szörényi Levente – gitár, ének; Szörényi Szabolcs – basszusgitár, ének; Bródy János – akkordgitár, ének; Pásztory Zoltán – dob. Néhány népszerű daluk: Az utcán, Kéglidal, Ne gondold, Little Richard, Amikor én még kissrác voltam, Sárika. Ő volt Koncz Zsuzsa számos sikerdalának a szerzője (Miért hagytuk, hogy így legyen; Jelbeszéd; Valahol egy lány stb.).

1974 őszén újjáalakult az Illés-együttes, amelynek tagja lett Serfőző Anikó énekesnő, aki a Boldog város című lemezen megjelent Egy fiú és a tündér musical betétszámait énekelte és amelynek szövegkönyvét Görgey Gábor írta.^[6]

1988-ban jelent meg Kicsit keserű című szerzői albuma,^[7] amelyen az akkori rockzene számos kiválósága közreműködött, mások mellett Demjén Ferenc,^[8] Márta István, Bontovics Kati, Bencsik Sándor, Somló Tamás és Zalatnay Sarolta és szövegíróként Zelki János. 1992-től a kisoroszi református gyülekezet kántora lett, ahol felesége lelkészként szolgált. 2000-ben az Illés-együttessel együtt (a második korszakbeli, „nagy” Illéssel) Kossuth-díjat kapott. „Zenéjében és szövegében egyaránt magyar beatzenét végül is mi írtunk és játszottunk először” – mondta Illés Lajos a díj átvétele után.^[3] 2007-ig élete utolsó két évtizedében a református egyház kántoraként szolgált Kisorosziban, a református templomban. Kisoroszi díszpolgára.^[9]

Az általa irányított Illés-együttes művei, Illés Lajos dalai a kommunista rendszer idejénritka, a dalszövegek mögé bújtatott ellenállást fejeztek ki. Késői műveivel a magyar nemzeti és keresztény értékeket kívánta ápolni: „Én egy nemzeti és keresztény Magyarország mellett politizálok: a magam módján és eszközeivel” – nyilatkozta az Új Ember hetilapnak 2000-ben.^[3]

2003-ban megjelent a Magyar Te Deum,^[10] 2005-ben pedig a Karácsonyi Te Deum című műve.^[11] Tervezte Arany János Toldi című művének megzenésítését is.

Első felesége Makkai Lilla, Makkai Sándor író, református püspök unokája volt.^[12] Három gyermeke: Dávid (1964), Áron (1969, keresztszülei: Szörényi Levente és Koncz Zsuzsa),^[13] Bence (1981). Második felesége Kovács-Sebestyén Ilona volt.^[14]

• Egy fiú és a tündér (1974, musical Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéje alapján, együtt Görgey Gáborral)
• Liliomfi (1987) (zenés játék Szigligeti Ede: Liliomfi című népszínművére)
• Kicsit keserű (1988, szerzői album)
• Velünk az Isten (1991, oratorikus rock-istentisztelet. Szövegét – a református istentisztelet liturgiájának felhasználásával – Makkai Lilla és Makkai László írta.)
• Cantus Hungaricus (1994)
• Magyar Ének I–II–III. – Cantus Hungaricus (1996) (énekelt magyar versek albuma 3 részből, magába foglalja középső részként az 1994-ben írt Cantus Hungaricust, kifejtve olyan zenei vázlatokat, amelyeket 1994-ben az időkorlátok miatt nem adtak ki) 1997-ben mutatták be a Petőfi Csarnokban és a TV1 műsorában.
• Válaszúton – népdalátiratok (1997) (Szvorák Katival)
• Álomföldön – megzenésített versek (1997) (Szvorák Katival)
• Betlehem csillaga (2000, rockopera, Utassy Józseffel (József Attila-díjas) verses szövegével a millenniumi évben Jézus Krisztus születéstörténetével, Vidnyánszky Attila rendezésében)
• Tánc-lánc – Majla Sándor erdélyi költő gyerekverseire írt dalok (2001) (Szabó Borókával)
• Magyar Te Deum – Istendicsérő, ünnepi alkalomra szánt kórusmű, zsoltár- és egyházi költészetből válogatott szövegek összeállításával (2003)
• Karácsonyi Te Deum – Istendicsérő, ünnepi alkalomra szánt kórusmű, zsoltár- és egyházi költészetből válogatott szövegek összeállításával (2005)

• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994)
• Kossuth-díj (2000) megosztott Kossuth-díjat kapott az 1965 és 1973 között együtt zenélő Illés együttes tagjaival: Szörényi Leventével, Szörényi Szabolccsal, Bródy Jánossal és Pásztory Zoltánnal együtt.

Cegléden, a Batthyány u. 15. szám alatt található. Ez az első zeneiskola, amit Illés Lajosról neveztek el. A zeneiskola 2007 októberével nyitotta meg kapuit a könnyűzenei oktatásra vágyó diákok előtt.^[15]

• Meghalt Illés Lajos, Index.hu
• Meghalt Illés Lajos, a legendás zenekar névadója, hvg.hu
• Elhunyt Illés Lajos zenész
• 70 éves lenne Illés Lajos, szvorakkatalin.hu
• Illés Lajos – emlékkoncert, passzio.hu
• Szörényi szerint ámokfutást rendez Illés Lajos özvegye Archiválva 2017. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, origo.hu