II. Teti
II. Teti, görögösen Otho (ógörögül: Οθο), (ur.: kb. i. e. 2345 – i. e. 2333) az egyiptomi Óbirodalom VI. dinasztiájának első fáraója. A dinasztia uralkodásának kezdetét Unisz halálához és Teti trónra lépéséhez kötik, de valójában a királyi család egyenes folytatása az előzőnek, és az örökösödéskor sem merült fel probléma.[1] Körülbelül húsz évig uralkodhatott, bár az uralkodásának pontos hosszát rögzítő szöveg a torinói királylistán elpusztult.[2]
II. Teti | |||||||
Szisztrum Teti nevével | |||||||
Uralkodása | i. e. 2345 – 2333 | ||||||
Nomen |
Teti | ||||||
Anyja | Szesszeset | ||||||
Főfelesége | I. Iput, II. Huit | ||||||
Mellékfeleségek | III. Hentkauesz (?) | ||||||
Gyermekei | I. Pepi, Uszerkaré (?), Watethethór-Szesszeset, Inti, Nebtinubhet | ||||||
Fontosabb építkezései | Teti-piramis | ||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Teti témájú médiaállományokat. |
Családja
Anyja, Szesszeset [szes-szeset] nevét szokatlan helyről tudjuk: az i. e. 1550 körül íródott az egyiptomi Ebers orvosi papirusz egyik kopaszság elleni receptje nevezi meg Teti anyját. A hölgy csak a „király anyja” címet viseli, királynéi címet nem, így Teti apja valószínűleg nem volt fáraó.[1]
Felesége, I. Iput az előző fáraó, Unisz leánya volt.[3] Tőle született fia, a későbbi I. Pepi.[4] Egy másik ismert felesége, aki Iputhoz hasonlóan fontos címeket viselt, Huit, akit Teti piramisa közelében temettek el, csontjai ma a kairói Egyiptomi Múzeumban vannak.[3] Lehetséges, hogy a fáraó közvetlen utódja, a több későbbi királylistán nem említett Uszerkaré is a fia volt; az ő anyjaként egy bizonyos Hentkaueszt említenek, aki így Teti felesége lehetett.[3]
Három leánya ismert: Inti, akit Szakkarában temettek el;[3] Watethethór-Szesszeset, aki Mereruka vezír felesége lett, és Nebtinubhet-Szesszeset, aki Kagemni vezírhez ment feleségül.[4] Intit és Watethethórt is a király legidősebb lányaként említik.[3][5]
Uralkodása
Legmagasabb feljegyzett uralkodási éve a 6., egy hatnubi feliraton szerepel Teti uralkodása 6. éve, nyári évszak 3. hónapjának valahányadik napja (a szöveg itt sérült).[6] Uralma alatt a magasabb rangú tisztségviselők elkezdtek olyan sírokat és emlékműveket építeni, melyek versengtek a fáraóéval: kancellárja 32 helyiségből álló, faragásokkal gazdagon díszített masztabát építtetett. A tisztségviselők vagyonosodása egészen az Óbirodalom végéig folytatódott.
Lehetséges, hogy a trónbitorló Uszerkaré gyilkolta meg. Manethón feljegyzései szerint testőrei ölték meg egy, a háremben szőtt összeesküvés során. A szakkarai nekropoliszban temették el, piramiskomplexuma mellett tisztségviselői sírjai találhatóak.
Mellette találták meg anyja, Szesszeset piramisát, amelynek megtalálását 2008. november 11-én jelentették be. Ez a 118. piramis, amit Egyiptomban találtak.[2][7][8]
Név, titulatúra
- A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név |
| Hór-szehotep-taui Hórusz, aki elégedetté [békéssé?] teszi a Két Földet | ||||||||||||||||
Nebti-név |
| Szehotepnebti Aki elégedetté teszi a Két Úrnőt | ||||||||||||||||
Arany Hórusz-név |
| Hór-nebu-szema Az egyesítő Arany Hórusz | ||||||||||||||||
Felső‑ és Alsó‑Egyiptom királya |
| |||||||||||||||||
Ré fia |
| Teti |
Jegyzetek
További információk
Előző uralkodó: Unisz |
| Következő uralkodó: Uszerkaré |