Hyaenodon

fosszilis emlősnem

A Hyaenodon az emlősök (Mammalia) osztályának a fosszilis Creodonta rendjébe, ezen belül a Hyaenodontidae családjába tartozó nem.

Hyaenodon
Evolúciós időszak: Késő eocén - kora miocén
Hyaenodon horridus koponya
Hyaenodon horridus koponya
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország:Állatok (Animalia)
Törzs:Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály:Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály:Emlősök (Mammalia)
Alosztály:Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport:Eutheria
Alosztályág:Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend:Laurasiatheria
Csoport:Ferae
Rend:Creodonta
Alrend:Preptotheria
Család:Hyaenodontidae
Alcsalád:Hyaenodontinae
Nem:Hyaenodon
Leidy, 1869
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hyaenodon témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hyaenodon témájú kategóriát.

A Hyaenodon-fajok (magyarul: „hiéna fogú”), Dél-Amerika, Ausztrália és Antarktisz kivételével az egész Földön megtalálhatók voltak. Az emlősnem körülbelül 26,1 millió évig uralta élőhelyét, 42-15,9 millió évek között.[1]

Előfordulásuk

Heinrich Harder rajza a Hyaenodonról, körülbelül 1920 körül

A nem a késő eocéntől a korai miocénig élt. Európa, Ázsia, Észak-Amerika és Afrika területén számos faj maradványát fedezték fel. 1993-ban már 42 Hyaenodon fajt azonosítottak.[2]

Észak-Amerikában a Hyaenodon a késő oligocén korban halt ki, utolsó faja a H. brevirostris volt. Európából már az oligocén elején kihaltak. Afrikában a miocén korban 3 fajuk élt: H. andrewsi, H. matthewi és H. pilgrimi, de egyikük sem érte el az ázsiai H. gigas és H. weilini fajok hatalmas méretét.[2]

Megjelenésük

A nemben egyes fajok koruk legnagyobb ragadozói voltak, míg mások csak a nyest méretét érték el. A Hyaenodon emlősnem a Hyaenodontidae család legutóbbi képviselőit tartalmazta.

A korai ragadozó életmódot folytató emlősökhöz hasonlóan, a Hyaenodon-fajoknak is nagy fejük, és kis agyuk volt. Hosszú koponyáján keskeny pofa ült. A koponyához mérve az orrüregük nagyobb volt, mint a kutyafélék orrürege. Nyakuk rövidebb volt, mint a fejük. Hosszú, tömzsi testük hosszú farokban végződött.

A észak-amerikai fajok legnagyobb képviselője, a H. horridus volt. A felnőtt H. horridus átlag testtömege körülbelül 40, legfeljebb 60 kilogramm lehetett. A legnagyobb Hyaenodon a H. gigas volt, testtömege 500 kilogramm lehetett.[3] A H. crucians, amely Észak-Amerikában, a kora oligocén korban élt, 10-25 kilogrammos volt. A H. microdon és a H. mustelinus, amelyek a késő eocén kori Észak-Amerikában éltek csak 5 kilogrammosak lehettek.[4]

Rendszerezésük

Fent egy H. gigas és lent egy H. mongoliensis látható

A listán a 42 fajból 24 van megadva:[5]

  • Hyaenodon bavaricus
  • Hyaenodon brevirostris
  • Hyaenodon chunkhtensis
  • Hyaenodon crucians - szinonimák: H. leptocephalus, H. minutus, H. paucidens
  • Hyaenodon eminus
  • Hyaenodon exicuus
  • Hyaenodon filholi - szinonima: H. vulpinus
  • Hyaenodon gigas
  • Hyaenodon horridus - szinonima: H. cruentus
  • Hyaenodon incertus - szinonima: Pterodon exploratus
  • Hyaenodon leptorhynchus
  • Hyaenodon megaloides
  • Hyaenodon microdon
  • Hyaenodon milloquensis
  • Hyaenodon mongoliensis
  • Hyaenodon montanus
  • Hyaenodon mustelinus
  • Hyaenodon neimongoliensis
  • Hyaenodon pervagus
  • Hyaenodon raineyi
  • Hyaenodon venturae - szinonima: H. exiguus
  • Hyaenodon vetus - szinonima: Pterodon californicus
  • Hyaenodon weilini
  • Hyaenodon yuanchensis
  • A két alábbi faj ide helyezése még vitatott.
    • Hyaenodon minor
    • Hyaenodon requieni

Jegyzetek

További információk