Hercegkút

Hercegkút a Rákócziak uradalmához tartozott. A település 1750-ben jött létre, mikor a Rákóczi-szabadságharc után elnéptelenedett területre földesura, Trautson herceg német telepeseket hozatott, hasonlóképpen a közeli Károlyfalva (Karlsdorf) és Rátka (Ratkau) falvakkal együtt. A település eredetileg az ő nevét viselte, Trautsondorfnak, magyarul Trauczonfalvának hívták. A telepesek főként szőlőgazdálkodással foglalkoztak.

1788-ban épült a barokk templom. Az alapító család kihaltával a települést a sárospataki uradalomhoz csatolták, és annak sorsában osztozott, de 1876-ban különvált a sárospataki uradalomtól. 1903-ban egy nagy tűzvészben a falu leégett, azonban hamarosan újraépült.

A 20. század elején Zemplén vármegye Sárospataki járásához tartozott.

1910-es népszámláláskor 934 lakosából 931 magyar volt, ebből 903 római katolikus, 19 izraelita volt.

A településen 2000. szeptember 10-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,^[14] a korábbi képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[15]

2011. augusztus 7-én újból időközi polgármester-választást kellett tartani Hercegkúton,^[16] ezúttal az addigi faluvezető nyugdíjazás miatti lemondása okán.^[17] Az egyetlen jelölt – aki elődjével azonos nevet visel, bár nem is közeli rokonok^[18] – ellenfelek hiányában 100 %-os eredménnyel nyerte meg az időközi választást.^[16]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 53%-a magyar, 47%-a német nemzetiségűnek vallotta magát,^[19]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,2% lengyelnek, 55,6% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (10,3% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,4%, református 6,1%, görögkatolikus 1,1%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 1,2% (15,8% nem válaszolt).^[20]

2022-ben a lakosság 96,1%-a vallotta magát magyarnak, 41,3% németnek, 0,3% szlováknak, 0,2% bolgárnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 69,3% volt római katolikus, 6,8% református, 2,1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 2,4% felekezeten kívüli (17,4% nem válaszolt).^[21]

• Római katolikus templom (1788)
• Sváb tájház (Kossuth utca)
• Világörökségi pincesorok (Gombos-hegyi, Kőporosi)
• Gombos-hegyi kálvária
• Szabadidő- és sportcentrum (Petőfi utca végén)
• Pogány-kút és környéke
• Gyöngyszem Német Nemzetiségű Általános Iskola és Óvoda
• Művelődési ház
• Götz János szobrászművész mellszobra
• Pihenőpark szabadtéri színpaddal, szökőkúttal a Sváb söröző mögött
• Frikker-Tokaj-Hegyalja (borászat) https://facebook.com/frikkertokajhegyalja.hu/
• Götz Pincészet www.gotzpinceszet.hu
• A Szovjetunióba elhurcolt falusiak emlékműve^[22]
• Tradicionális Kádárüzem www.traditionalbarrels.com
• Virág Vendégház www.viragvendeghaz-hercegkut.hu
• Helén Panzió www.helenpanzio.hu
• Gombos-hegyi kilátó
• Trautson Tanösvény

• Götz János (1941–1971) szobrászművész
• Stumpf István kancelláriaminiszter, alkotmánybíró^[23]

• Zenemplén amatőr rockfesztivál
• Hercegkútról származók találkozója
• Zempléni művészeti napok
• Őszváró Boros Kőporos (Trautsons Bor és Kultúráért Egyesület szervezésében)
• Forralt Boros Kőporos (Trautsons Bor és Kultúráért Egyesület szervezésében)
• Borradalom (Trautsons Bor és Kultúráért Egyesület szervezésében)

Makkoshotyka (6 km), Károlyfalva (9 km) a legközelebbi város: Sárospatak (3 km).

• 
  A gombos-hegyi pincesor részlete
• 
  A kálvária naplementében

• Borovszky Samu: Zemplén vármegye.

• Hercegkút honlapja
• Képek