Hallucináció

olyan hamis érzékelés, amely azonosítható külső inger nélkül jön létre

A hallucináció vagy érzékcsalódás olyan hamis érzékelés, amely azonosítható külső inger nélkül jön létre. Az érzékelés minden fajtáját érintheti: vannak hallási, látási, ízlelési, szaglási és tapintási hallucinációk.

A hallucináció megkülönböztetendő az illúziótól, ami valós külső inger eredménye és az elalvás, illetve felébredés előtt átélt hypnagog, illetve hypnopompikus élménytől. Léteznek pszeudo-hallucinációk is, amelyek azért nem valódi hallucinációk, mert az érzékelő tudja, hogy nem valós inger hozta létre az érzékelést, hanem a saját tudata.

A szkizofrénia betegségben szenvedők számára a hallucináció jellemzően negatív élmény. Hallucinációt a lelki betegségeken kívül az alkohol és egyéb pszichoaktív szerek fogyasztása, a cukorbetegség, egyéb betegségek és a szervezet kimerültsége, legyengültsége is okozhat. A hallucináció – bármi is legyen a kiváltó oka – pszichotikus tünetként értékelendő, hiszen megfosztja az egyént a környezet helyes érzékelésétől, a beteg elveszíti kapcsolatát a valósággal.

Hallucináció változatai

A hallucinációnak sokféle változatát ismerjük. Létezik hallási[1], vizuális[2], parancs-jellegű[3], szaglási[4], tapintási[5], ízlelési[6], testi érzéseket érintő[7], és több érzékszervet is érintő[8] hallucináció.

Jegyzetek

Források

További információk

  • Oliver Sacks: Hallucinációk; ford. Márton Róza Krisztina; Akadémiai, Budapest, 2013 (Az elme kerekei)
  • Mérey Zsolt: Hanghallás példatár. A hang szimbolikus üzenetének megfejtése; Ébredések Alapítvány, Bp., 2018
  • Terence McKenna: Ősi újjáéledés. Spekulációk pszichedelikus gombákról, az Amazonasról, a virtuális valóságról, ufókról, evolúcióról, sámánizmusról, az istennő újjászületéséről és a történelem végéről; ford. Gera Sarolta; Atrox, Bp., 2022