Hallucináció
A hallucináció vagy érzékcsalódás olyan hamis érzékelés, amely azonosítható külső inger nélkül jön létre. Az érzékelés minden fajtáját érintheti: vannak hallási, látási, ízlelési, szaglási és tapintási hallucinációk.
A hallucináció megkülönböztetendő az illúziótól, ami valós külső inger eredménye és az elalvás, illetve felébredés előtt átélt hypnagog, illetve hypnopompikus élménytől. Léteznek pszeudo-hallucinációk is, amelyek azért nem valódi hallucinációk, mert az érzékelő tudja, hogy nem valós inger hozta létre az érzékelést, hanem a saját tudata.
A szkizofrénia betegségben szenvedők számára a hallucináció jellemzően negatív élmény. Hallucinációt a lelki betegségeken kívül az alkohol és egyéb pszichoaktív szerek fogyasztása, a cukorbetegség, egyéb betegségek és a szervezet kimerültsége, legyengültsége is okozhat. A hallucináció – bármi is legyen a kiváltó oka – pszichotikus tünetként értékelendő, hiszen megfosztja az egyént a környezet helyes érzékelésétől, a beteg elveszíti kapcsolatát a valósággal.
Hallucináció változatai
A hallucinációnak sokféle változatát ismerjük. Létezik hallási[1], vizuális[2], parancs-jellegű[3], szaglási[4], tapintási[5], ízlelési[6], testi érzéseket érintő[7], és több érzékszervet is érintő[8] hallucináció.
Jegyzetek
Források
- A hallucináció és fajtái, terasz.hu Archiválva 2007. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
- Oliver Sacks: Hallucinációk; ford. Márton Róza Krisztina; Akadémiai, Budapest, 2013 (Az elme kerekei)
- Mérey Zsolt: Hanghallás példatár. A hang szimbolikus üzenetének megfejtése; Ébredések Alapítvány, Bp., 2018
- Terence McKenna: Ősi újjáéledés. Spekulációk pszichedelikus gombákról, az Amazonasról, a virtuális valóságról, ufókról, evolúcióról, sámánizmusról, az istennő újjászületéséről és a történelem végéről; ford. Gera Sarolta; Atrox, Bp., 2022
 | Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |