Halász Henrik

Kohn Ferenc hódmezővásárhelyi kereskedő és Fischer Júlia fia. A gimnáziumot szülővárosában végezte, s emellett egy francia nevelő francia és német nyelvre, továbbá zenére is oktatta. Már gimnáziumi tanuló korában írt a Képes Családi Lapokba, s a hódmezővásárhelyi lapokba franciából fordított tárcákat és elbeszéléseket.

1884-ben a Budapesti Tudományegyetemen orvosnövendék lett, majd másodéves korában Lenhossék József demonstrátorául alkalmazta. Ötödéves korában Mihalkovits tanár gyakornoka, majd másodsegédje volt.

1890-ben orvosdoktori oklevelet nyert és Thanhoffer Lajos II., majd egy évre I. asszisztensének nevezte ki. 1892-ben külföldre ment és meglátogatta Boroszló, Lipcse, Drezda, Berlin, London, Párizs és Bécs orvosegyetemeit, s az orr-, gége- és fogbántalmak tanulmányozásával foglalkozott.

1892-ben cikke jelent meg a Gyógyászatban (A kéz- és lábújjak egy ritka monstruositása és annak öröklése.)

Először szülővárosában, később Miskolcon lett gyakorló és közkórházi főorvos.^[4]

Első felesége Schweiger Julianna (1873–1943)^[5] volt, Schweiger Mór uradalmi tiszttartó és Ofner Betti lánya, akivel 1892. december 26-án Budapesten kötött házasságot.^[6]

Gyermekei (első feleségétől):

• Halász Ferenc (1893–1976),^[7] felesége Wollner Hanna volt.
• dr. Halász György (1896–1945) fogorvos, felesége Hoffner Klára Albertina zongoratanárnő volt.^[8] A holokauszt áldozata lett.
• Halász Katalin (1901–?), férje Ábel Pál zeneszerző volt, akitől 1933-ban elvált.^[9]
• Halász Anna (1903–1986), férjezett Szávai Ferencné.

Második házastársa Plesch Melánia volt.

Az 1920-as évektől fejlesztette ki természetes terápiáját (rákos és más betegek kezelésére). Szemléletének megfelelően teljes terápiájában fő helyen áll a természetes táplálkozás, a böjtök, a gyümölcskúrák. Ezeket egészítette ki más természetes gyógymódokkal. 45 fok hőmérsékletű izzasztófürdőket alkalmazott másodnaponként. Betegeit az egész kúra folyamán körülbelül 16 ízben így izzasztotta 15-30 percig. A bevezető 7-8 napos teljes böjt (citromos víz) után több hetes gyümölcskúra, majd vegyes nyers koszt következett. A természetes gyógyintézeti ápolás mellett három héten keresztül minden nap 10-16 liternyi 37 fokos vízzel bélmosást végeztetett. Mindezt naponta háromszor légzőgyakorlatok, mélylégzés, szabadban való séták, testmozgás (torna, jógagyakorlatok), fürdő, napkúra kísérte.^[10]

"Rákot csak úgy gyógyíthatunk meg, ha regeneráljuk az egész szervezetet. A rák ezután a regeneráció folyamán önmagától eltűnik."^[11]

• A berlini, londoni és párisi fogásziskolákról. Budapest, 1892 (Különnyomat az Orvosi Hetilapból)
• Vese kettős húgyvezérrel. Budapest, 1892 (Különnyomat az Orvosi Hetilapból és németül az Anatom. Anzeigerben, 1894)
• A hangrésszűkület, a hangszalagok hártyás összeszövése. Budapest, 1893 (különnyomat a Gyógyászatból)
• A boncztan tanításának néhány újabb módszeréről. Budapest, 1894 (különnyomat az Orvosi Hetilapból)
• Ritka fogfejlődési anomália egy eset kapcsán. Budapest, 1894 (különnyomat a Gyógyászatból; németül is az Allgemeine Medizinische Centralzeitungban)
• Fogbántalmak viszonya a gégehuruthoz. Budapest, 1894 (Különnyomat a Gyógyászatból)
• A rákbetegség megelőzése és gyógyítása természetes gyógymóddal, 1939
• Meglepő sikerű gyógyítás böjtkúra útján: sok betegség esetében átütő hatású új gyógymód, 1939
  • Meglepő sikerű gyógyítás böjtkúra útján, reprint-2013 (Belső Egészség Kiadó)
• A böjtölés (böjtkúra) mint gyógytényező, 1940

• Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 340. o.  Online elérés
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8