H6-os HÉV

Lásd még: Pesterzsébet–Csepel HÉV

A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (röviden BKVT) első helyiérdekű vasútvonala a közvágóhíd épülete mellől indult, Erzsébetfalván (ma Pesterzsébet) áthaladva, Soroksárig épült ki. A vasútvonal egykori soroksári végállomása a MÁV Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalának soroksári vasútállomása közelében létesült, a fővonalig egy összekötővágány is épült. A 10 km hosszú, gőzvontatásra berendezett vasútvonalat 1887. augusztus 7-én nyitották meg.^[3]A társaságnak még abban az évben engedélyezték a vonal meghosszabbítását Harasztiig (ma Dunaharaszti), a mintegy 5 km hosszú vonalszakaszt 1887. november 24-én adták át a forgalomnak. A vasútvonal felépítménye 18,0 kg/fm tömegű sínekből épült és 8,6 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta.A vasútvonal folytatását Harasztitól Ráckevéig külön társaság építette, amely később egyesült a BKVT-vel. A vonal utolsó, 27,4 km hosszú szakaszát 1892. november 6-án nyitották meg.^[4] Itt már 20,0 kg/fm tömegű sínekből épült a felépítmény, az engedélyezett tengelyterhelés azonban nem különbözött a régebben épült szakaszokétól.1897-ig kiépült Soroksárig a növekvő forgalom miatt szükségessé vált második vágány. Az újonnan épült vonalszakaszok felépítményénél már 30,0 kg/fm tömegű síneket alkalmaztak.

A konkurens közlekedési társaságok fokozódó nyomásának hatására a BKVT 1905-ben megszerezte a jogot helyiérdekű vasutainak villamosítására. A társaság a Baross tértől a Közvágóhídig tartó villamosvonalát 1906-ban a mai Hentes utcában vezetve, egészen az egykori Sertésvágóhídig hosszabbította meg. A meghosszabbított viszonylat igénybe vette a ráckevei vonal egy részét, amely fölé így 500 V feszültségű, közúti vasúti felsővezeték épült ki. A társaság leányvállalata kísérleti jelleggel 1906. áprilisáig továbbépítette az 500 V feszültségű, egyenáramú felsővezetékrendszert egészen Erzsébetfalváig.^[5]A kedvező tapasztalatok után a társaság a következő években létesített vonalszakaszait eleve villamosított üzemre építette meg, úgymint az 1907. június 7-én megnyitott erzsébetfalvai hurokvágányt, amelyet 1914-ben kibővítettek egészen a pesterzsébeti Előd utcáig.^[6] Az egyvágányú hurokvágányon kezdetektől fogva villamosjellegű forgalom zajlott, így a vonal viszonylag hamar a pesterzsébeti villamoshálózat része lett.

A BKVT a villamosítás költségeinek csökkentése érdekében – a németországi fejlesztések alapján – a továbbiakban 1000 V üzemi feszültségű rendszert alkalmazott. A magasabb feszültség biztonságosabb üzemeltetésére a felsővezetéket Fischer–Jellinek-féle rendszerben alakították ki, így a villamosvonalakhoz képest nagyobb pályasebesség is alkalmazható volt. A villamosítást megelőzően nagyarányú pályafelújítást végeztek, a régi felépítményt 30,0 kg/fm sínrendszerűre cserélték, több szintbeni kereszteződést felszámoltak.Az akkoriban még Soroksár település külterületén fekvő helyiérdekű vasutat a belterületen átvezetve, a mai Hősök tere és Millenniumtelep megállóhelyek között, a zimonyi országút (a mai Grassalkovich út és Haraszti út) mentén lerövidítették. Az 1900-as évek végén történt nyomvonalváltoztatás során mintegy 1,5 km-rel rövidült a két végállomás közötti távolság.^[6] (Az egykori nyomvonalon ma a Zsellér dűlő nevű utca húzódik.)A gyors ütemű villamosítási munkák révén a villamosüzemű forgalom 1910. augusztus 3-tól indult meg Dunaharaszti állomásig.

A vasút fővárosi szakaszaival ellentétben a villamosítás Dunaharasztitól lassabban haladt, a Dunaharaszti–Szigetszentmiklós vonalszakaszt 1938-ban, a Szigetszentmiklós–Szigetszentmiklós Gyártelep vonalszakaszt 1943-ban állították villamos üzeműre.^[7] Ebben az időszakban, 1942-ben épült ki a második vágány a Duna-ági hídtól Szigetszentmiklósig.

A második világháború alatt Szigethalom határában épült fel a Dunai Repülőgépgyár, amelyhez a MÁV Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalának Taksony állomásától 7,8 km hosszú összekötővágányt építettek a ráckevei vasútvonalig. Az elsősorban teherforgalmi célokra használt összekötővágányt 1944. január 21-én helyezték üzembe.^[8] A repülőgépgyárhoz rövidesen megindult a személyszállítás is, a Józsefvárosi pályaudvartól Taksonyon át közlekedő személyvonatokon a HÉV tarifák voltak érvényesek.^[7]

A második világháború végén a harci cselekmények a vonalon komoly károkat okoztak, felrobbantották többek között a dunaharaszti Duna-hidat. Ideiglenes helyreállítása után, 1945. december 8-án indulhatott meg újra a közvetlen forgalom Ráckevére. Végleges helyreállítására, új vasbeton híddal 1949-ben került sor. 1946. május 27-ére elkészült a Szigetszentmiklós Gyártelep-Tököl szakasz villamosítása.^[9]

A Közvágóhíd végállomás 1973-ban költözött át az 1995-ben bezárt és 2000-ben lebontott Vágóhíd kocsiszín elől (amelynek helyén 2012 óta nyaranta a Budapest Park szórakozóhely üzemel) a Soroksári út Duna felőli oldalára.^[10] A Kvassay Jenő út torkolatának déli oldalán a HÉV, az északi oldalán a Boráros tértől a 24-es villamos pályáján idáig meghosszabbított 2-es villamosjárat kapott egymáshoz közeli végállomást. A régi HÉV végállomás felhagyott felvételi épületét 1998-ban bontották le.^[11] 2006-ig a volt kocsiszín helyén a Kvassay út Mester utcáig történő meghosszabbításáig (ezzel valósult meg a "Kvassay áttörés" a Könyves Kálmán körút felé)^[12] a két végállomást egy korábban felhagyott rövid összekötővágány mellett egy keskenyre méretezett gyalogos-aluljáró kötötte össze. A kereszteződés átalakításakor a forgalmas aluljárót felszíni gyalogátkelőhellyel váltották ki. (A HÉV végállomás jelenlegi helyét eredetileg ideiglenes megoldásnak tervezték három vágány kapacitással, amelyet 2000-ben szűkítettek le kettőre.)

Pesterzsébet és Soroksár között a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal felett az új vasbeton HÉV felüljáró 1971-1973 között készült el.

A taksonyi szárnyvonal személyforgalmát 1976-ban megszüntették, az utasszállítást előbb a BKV, majd 1980-tól a Volánbusz járatai vették át. (Az egykori nyomvonalán ma a Kakukkfű utca húzódik.) Ezt megelőzően, 1975-1976 között villamosították a Tököl–Ráckeve szakaszt.^[9] A vonal második kocsiszínje 1994-ben készült el Ráckevén. Az ezredforduló környékén számottevő forgalomcsökkenést okozott a ritkuló karbantartások következtében a pályán elszaporodó lassújelek miatt megnövekedett menetidő mellett, a Volánbusz taksonyi és délegyházi helyközi járatainak Dunaharasztitól a Népliget autóbusz-pályaudvarig történő meghosszabbítása.

2016. február 8-án Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára Gyálon ismertette, hogy az állam által átvett HÉV vonalakat elővárosi vasúttá alakítanák.^[13]

2016. november 1-jén megalakult a Budapesti Helyiérdekű Vasút Zrt. (BHÉV), ami a budapesti HÉV-vonalakon a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megrendelésére végezte a személyszállítási szolgáltatást. 2017. február 22-étől ezt a feladatot a MÁV Csoport teljes jogú leányvállalataként a BHÉV-ből létrehozott MÁV-HÉV Zrt. végzi.^[14]

2017. június 16-ától megszűnt a csekély utasforgalmú Beöthy utca és Timót utca megállóhely. A Kén utca megállóhelyet pedig délelőtt a Közvágóhíd felé, délután Ráckeve felé érinti néhány menet.^[15]

A vasútvonal első mozdonyai kéttengelyes, lemezekkel teljesen burkolt, úgynevezett gőztramwayok voltak. A BHÉV 5 sorozatú, kis teljesítményű gőzmozdonyokat az ÁVT Gépgyára, illetve a MÁV Gépgyára gyártotta.^[16] A gyors ütemben növekvő forgalom hamarosan nagyobb teljesítményű gőzmozdonyokat kívánt, ezért a BKVT 1894–1906 között a MÁV 377 sorozatú gőzmozdonyaihoz hasonló kialakítású mozdonyokat rendelt a MÁV Gépgyártól.

1906-ban a Közvágóhídtól Erzsébetfalváig villamosított vonalszakaszon a próbaüzemhez hat motorkocsit vásárolt a társaság a győri Magyar Vagon- és Gépgyártól. A 2×50 LE-s motorkocsik villamos berendezéseit a Ganz Villamossági Rt. szállította.^[5]

A vonalon napjainkban az egykori Kelet-Németországban gyártott MX és MXA motorkocsikból és a közéjük sorolt PXXVIII, PXXVIIIa típusú pótkocsikból összeállított szerelvények közlekednek. 2018. június 4-étől két hétig^[17] egy Siemens Desiro dízel motorvonat is közlekedett a vonalon.^[18]

Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeli vasúti beruházással kapcsolatos információkat tartalmaz. Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak.     Legutóbbi módosítás: 2024. április 30.

2018-ban bejelentették, hogy összekötik a ráckevei és a csepeli vonalakat, és meghosszabbítják őket a Kálvin térig. Ez lenne az 5-ös metró első üteme. A távlati tervek között van a szentendrei vonallal való összeköttetés is.^[19][20]

• bkk.hu: A H6-os HÉV menetrendje
• bkk.hu: Műholdas járatkövető-rendszer (BudapestGO)
• online.winmenetrend.hu: Forgalmi számok a Winmenetrend adatbázisában
• Dr. Szabó Dezső: A Budapesti Helyi Érdekű Vasutak egy évszázada (Közlekedéstudományi Szemle, 1987)

• Varga Ákos Endre: Pesterzsébet elvesztett vágányai I. (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 25.)