Zalaszentlászló
Zalaszentlászló község Zala vármegye Zalaszentgróti járásában. A településen polgárőrség működik.[3]
| Zalaszentlászló | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Zalaszentgróti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bohár István László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8788 | ||
| Körzethívószám | 83 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 751 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 41,91 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,66 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 52′ 49″, k. h. 17° 06′ 35″46.880360°N 17.109790°E, k. h. 17° 06′ 35″46.880360°N 17.109790°E | |||
  Zalaszentlászló Pozíció Zala vármegye térképén | |||
| Zalaszentlászló weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaszentlászló témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
Észak-déli irányban több kilométeren át elnyúló település Zala vármegye keleti részén, Zalaszentgrót déli szomszédságában. Központján és az attól délre elterülő Gyülevész településrészen is a 7336-os út halad keresztül, de déli határát érinti a Kehidakustánytól észak felé vezető 7335-ös út is. Még egy útja minősül országos közútnak, ez a településközpont északi szélétől közel egy kilométerre északi irányban, kelet felé kiágazó, Sényére vezető 73 201-es út.Szomszédja nyugat felől Kallósd.
Egy adat szerint a középkorban Zalaszentlászlónál is volt híd a Zala keleti és a nyugati partja között, amely 1408-ban vámszedőhely volt.[4]
Érdekesség, hogy a települést érintette volna az 1847-ben tervezett Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal.[5]
Története
Zalaszentlászló nevét 1429-ben Poss Zenthlazlo néven említette először oklevél.
Nevét Szent László királyról kapta.
A Szentlászlói család birtoka volt, majd a Marczaliak kezére jutva Szentgyörgyvár tartozéka lett.
1910-ben 1013 magyar lakosa volt, ebből 1001 volt római katolikus.
1895-től 1974-ig erre haladt a Zalaszentgrót-Balatonszentgyörgy-vasútvonal.
A 20. század elején Zala vármegye Zalaszentgróti járásához tartozott.
1977-ben hozzácsatolták a szomszédos Gyülevész községet.
A magyarországi Szentlászló nevű települések létrehozták a Szentlászló Szövetséget.
2002. június 8-án Szentlászló nevű Kárpát-medencei települések kétnapos találkozójára került sor a közép-zalai Zalaszentlászlón, tíz község – köztük erdélyiek és horvátországiak részvételével.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Lóránt József (független)[6]
- 1994–1998: Tóth Imréné (független)[7]
- 1998–2002: Tóth Imréné (független)[8]
- 2002–2006: Tóth Imréné (független)[9]
- 2006–2010: Dr. Nagy Tibor (független)[10]
- 2010–2012: Algay Iván Tibor (független)[11]
- 2012–2014: Feketéné Tarpál Ibolya (független)[12]
- 2014–2019: Bohár István László (független)[13]
- 2019–2024: Bohár István László (független)[1]
- 2024– :
| 1990–1994 | 1994–1998 | 1998–2002 | 2002–2006 | 2006–2010 | 2010–2014 | 2014–2019 | 2019–2024 | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| '10–'12 | '12–'14 | |||||||
| Lóránt József | Tóth Imréné | Dr. Nagy Tibor | Algay Iván | Feketéné Tarpál Ibolya | Bohár István László | |||
| – | – | – | – | – | – | |||
A településen 2012. május 20-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[14] A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult el.[12]
Önkormányzati választások
| Önkormányzati választási alapadatok (1994-2014)[15] | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Lakók[16] | Polgármesteri tisztség | Képviselő-testület[17] | |||
| száma | +/– | jelöltek száma | a hivatalban lévő indult? | testület létszáma | jelöltek száma | |
| 1994 | 936 | −25  | 3 | ? | 7 | 14 |
| 1998 | 881 | −55 | 1 | ✓ | 7 | 18 |
| 2002 | 819 | −62 | 1 | ✓ | 7 | 7 |
| 2006 | 829 | 10  | 2 | ✗ | 7 | 12 |
| 2010 | 823 | −6 | 4 | ✓ | 4 | 7 |
| 2012[18] | n.a. | n.a. | 2 | ✗ | – | – |
| 2014 | 812 | −9 | 2 | ✗ | 4 | 11 |
| Részvétel az önkormányzati választásokon (1994-2014)[15][19] | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Választó- jogosult | Szavazó | Érvényes szavazat | Érvény- telen | ||
| fő | % | |||||
| 1994 | 748 | 423 | 56,6% | 420 | 0,7% | |
| 1998 | 692 | 355 | 51,3% | 314 | 11,5% | |
| 2002 | 673 | 286 | 42,5% | 273 | 4,5% | |
| 2006 | 704 | 355 | 50,4% | 340 | 4,2% | |
| 2010 | 707 | 377 | 53,3% | 373 | 1,1% | |
| 2012[18] | 717 | 375 | 52,3% | 367 | 2,1% | |
| 2014 | 722 | 392 | 54,3% | 389 | 0,8% | |
| Év | Megválasztott polgármester | Szavazat | Előny a 2. előtt (%p) | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| név | szervezet | db | jogosultak arányában | szavazók arányában | érvényes szavazatok arányában | ||
| 1994 | Tóth Imréné | független | 330 | 44,1% | 78,0% | 78,6% | 61,2 |
| 1998 | Tóth Imréné | független | 314 | 45,4% | 88,5% | 100,0% | - |
| 2002 | Tóth Imréné | független | 273 | 40,6% | 95,5% | 100,0% | - |
| 2006 | Dr. Nagy Tibor | független | 188 | 26,7% | 53,0% | 55,3% | 10,6 |
| 2010 | Algay Iván | független | 107 | 15,1% | 28,4% | 28,7% | 1,6 |
| 2012[18] | Feketéné Tarpál Ibolya[20] | független | 278 | 38,8% | 74,1% | 75,7% | 51,5 |
| 2014 | Bohár István | független | 267 | 37,0% | 68,1% | 68,6% | 37,3 |
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 857 | 846 | 848 | 805 | 771 | 751 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 93,1%, cigány 0,93%, német 4,5%. A lakosok 58,5%-a római katolikusnak, 0,46% reformátusnak, 0,46% evangélikusnak, 7,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (33,2% nem nyilatkozott).[21]
Nevezetességei
- Makovecz Imre által tervezett faluháza
Híres szülöttei
- Gombár Vince (1906-1967) latin-ógörög szakos tanár
Források
- Csánki Dezső: Hunyadiak kora
