Grúz írások

(Grúz ábécé szócikkből átirányítva)

A grúz írások az európai (latin, örmény, görög, cirill, kopt) ábécékhez hasonlóan hangjelek, amelyek a kartvél nyelvek családjába tartozó grúz nyelv írását teszik lehetővé.

Grúz írások
Típusábécé
Nyelvekgrúz és kartvél nyelvek
Időszak430[1] - napjainkig
ISO 15924Geor[2]
Geok[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Grúz írások témájú médiaállományokat.
Grúz írások
A Grúz írások az emberiség szellemi kulturális örökségének része.
Adatok
Ország Grúzia
Felvétel éve2016
UNESCO azonosító
A Wikimédia Commons tartalmaz Grúz írások témájú médiaállományokat.

A grúz ábécé feltehetően a IV. században született – örmény krónikák szerint ugyanaz az örmény pátriárka: Meszrop Mastoc alkotta újjá, aki a ma is használatos új örmény ábécét alkotta újjá. Sokak szerint, akár az örmény, a grúz nyelv megújítása is az ő érdeme. A hagyomány szerint, akár az örmény ábécé esetében, a grúz megteremtésénél is a görög ábécé volt a kiindulópont, azonban a különböző betűjelek származása nem ismeretes. Olyan nézet is létezik, hogy a görög és a grúz ábécét a régi örmény ábécé alapján mintázták, amely a magyar rovásíráshoz nagyon hasonló örmény rovásírásból indult ki. Olyan hagyomány is van, mely szerint a grúz ábécét az első, még grúz uralkodó – I. Pharnavaz alkotta.

A legrégebbi, a grúz ábécével írt nyelvi emlékek az V. századból származnak és az első variánsban, az úgynevezett aszomtavruli (ასომთავრული; kartvéli nyelven „egyházi”) vagy más néven mrgvlovani (მრგვლოვანი; grúz nyelven „kerek”) írással íródtak. A jelenlegi formában használatos ábécé – a mkhedruli (მხედრული; grúz nyelven „hadi”) írás, a XI. századból való. A XII. század folyamán kialakult egy másik ábécé is, a nuszkhuri-khucuri (ნუსხური-ხუცური), amelynek jellemzője, hogy a betűk szögletesek, és általában vallási iratokban használják (lásd a mellékelt ábrát). A grúz ábécé érdekessége az, hogy eredetileg nem osztható kis- és nagybetűkre, azonban a nyomtatott és gépi írás megjelenésével bevezették az azonos kinézetű kis- és nagybetűket, amelyeket azonban nem mindenki fogadott el.

Érdekesség

Az első nyomtatott grúz ábécét Misztótfalusi Kis Miklós metszette Grúzia királya, Artsil megbízásából.

Írások

Aszomtavruli

Aszomtavruli betűk
ႭჃ,
 

Nuszkhuri

Nuszkhuri betűk
ⴍⴣ, ⴓ

Mkhedruli

Mkhedruli betűk

Az ábécé és átírásai

A mai grúz ábécé 33 jelből áll, és számokat is jelöl.

Mchedruli
betű
NeveSzámértékNemzeti
átírása[4]
ISO[5]IKE[6]ALA-LC[7]KNAB[8]BGN/PCGN[9]TITUS[10]IPAMagyaros[11]
an1aaaaaaa[a]a
ban2bbbbbbb[b]b
gan3ggggggg[g]g
don4ddddddd[d]d
en5eeeeeee[ɛ]e
vin6vvvvvvv[v]v
zen7zzzzzzz[z]z
[12]ha8-ēe/eyēēeyē[e]e
tan9tt'ttt[tʰ]t
in10iiiiiii[ɪ]i
k’an20k’kkķk[kʔ]k
las30lllllll[l]l
man40mmmmmmm[m]m
nar50nnnnnnn[n]n
[12]ye60-yyyyy-[j]j
on70ooooooo[ɔ]o
p’ar80p’ppp[pʔ]p
zhan90zhžžžzhž[ʒ]zs
rae100rrrrrrr[r]r
san200sssssss[s]sz
t’ar300t’ttţt[tʔ]t
[12]wie--wwi/üww--[wi]vi
un400uuuuuuu[ʊ]u
par500pp'ppp'p[pʰ]p
kan600kk'kkk'k[kʰ]k
ghan700ghǧ/ɣġǧghġ[ɣ]g
q’ar800q’qqqq[qʔ]k
shin900shššššshš[ʃ]s
chin1000chč'ččʻčch'č[t͡ʃʰ]cs
tsan2000tsc'ccts'c[t͡sʰ]c
dzil3000dzjj/ʒżdzdzʒ[d͡z]dz
ts’il4000ts’ccçts[t͡sʔ]c
ch’ar5000ch’čč̣čç̌chč̣[t͡ʃʔ]cs
khan6000khxxxxkhχ[x]h
[12]khar7000-qq'q[qʰ]k
jan8000jǰǰ/ǯjjǯ[d͡ʒ]dzs
hae9000hhhhhhh[h]h
[12]oh10000-ōō/owōō-ō[ow]o
[12]far--ffff--[f]f
[13]ə---əĕ--ə[ə]e
[13]ʾa---ʾʻ---[ʔ]-
[14]-----------

Külső hivatkozások