Gombaszögi Frida

1909-ben végezte el Rákosi Szidi színiiskoláját, utána Beöthy László, a Magyar Színház igazgatója szerződtette. Itt először a Warrenné mestersége Vivie szerepében tűnt ki, mellyel Bécsben is sikert aratott. 1916-ban már mint országosan ismert drámai színésznő a Vígszínházhoz ment át és 1933-ig maradt a társulat tagja. 1919 elején egy fiatal férfi, valószínűleg egy rajongója rálőtt, majd a férfi öngyilkos lett. A színésznő az arcán súlyosan megsérült, sokáig kérdéses volt, hogy színpadra állhat-e valaha. Gyógyulása utáni első fellépését hangos ünnepléssel fogadták. A sérülés külső nyomait László Ernő kozmetikus-bőrgyógyász szinte teljesen eltüntette. Frida húga, Irén később férjhez ment László Ernőhöz és felhagyott a színházzal; 1939-ben férjével együtt Amerikába emigrált.

Gombaszögi Frida 1909. június 19-én Budapesten, a Józsefvárosban férjhez ment Rajnai Gáborhoz.^[5] Házasságuk 1918-ban felbomlott,^[6] de barátságuk megmaradt. Amikor a színésznőnek a zsidóüldözések idején, 1944-ben bujkálnia kellett, volt férje segítette. Második házassága tartósnak bizonyult: 1922. április 14-én Budapesten Az Est című lap tulajdonos-főszerkesztője, Miklós Andor felesége lett,^[7] aki ekkor már az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. tulajdonosa (főrészvényese) is volt.

1933 decemberében Miklós Andor meghalt, végrendeletében feleségére hagyta a vállalatot és vagyonát. Gombaszögi Frida visszavonult a színpadtól és átvette a vállalat irányítását. „1934. november 18-án beiktatták a három Az Est lap rt. elnöki székébe.”^[8] Azután 1939-ben az állam a vállalatot elvette tőle.

1945-től rövid ideig a Nemzeti Színházban, 1946-tól 1949-ig a Vígszínházban játszott. 1948-ban Amerikába utazott és testvérénél vendégeskedett, közben sok régi és új ismerőssel, köztük Greta Garbóval és Molnár Ferenccel is gyakran találkozott. Néhányan próbálták rábeszélni, hogy maradjon Amerikában, ő mégis hazajött. A háború utáni években megpróbálta visszaszerezni tulajdonjogait és a vállalatot, de az 1948. évi államosítás után erre már nem volt esély.

Azután az 1950-es évek elején mindenét elvették. Egy időre Budapestet is el kellett hagynia, a pécsi, majd a győri színház társulatához került. 1953-tól újra a budapesti Nemzeti Színház művésznője; 1953–1956 között a Színművészeti Főiskolán magatartástant tanított. Ezután már csak apró szerepekben volt látható.

Legkiválóbb szerepeit modern társadalmi drámákban alakította, bár nagy sikerrel játszotta Dumas A kaméliás hölgyének főszerepét is, és több vígjátékban is fellépett. Csehov Három nővérének magyarországi ősbemutatóján a Vígszínházban Mása szerepében remekelt, (Olga – Varsányi Irén, Irina – Makay Margit), a darab háború utáni előadásán pedig Olga szerepét alakította (Mása Mezey Mária, Irina Dajka Margit volt.)

„Előkelő megjelenésével, csiszolt mozgás- és beszédkultúrájával, intelligens, kifejező játékával korszerű drámai hősnőket formált meg. A magyar színpad első modern stílusú színésznőjének tartották.”^[9] Német, francia és angol nyelven beszélt.^[10]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma, 1946-: 15; ugyanitt négy színházi felvételen is látható.^[11]

• Judit (Bíró Lajos: Sárga liliom)
• Lyon Lea (Bródy Sándor: Lyon Lea)
• Maja (Lev Tolsztoj: Az élő holttest)
• Natalija (Dosztojevszkij–Meidell: A félkegyelmű)
• Takáts Alice (Szomory Dezső: Takáts Alice)
• Olympia (Molnár Ferenc: Olympia)
• Vaszilissza (Gorkij: Éjjeli menedékhely)
• Olga (Csehov: Három nővér)
• María Josefa (García Lorca: Bernarda Alba háza)
• Gunhild (Henrik Ibsen: John Gabriel Borkmann)
• Claire (John Galsworthy: A menekülő asszony)
• Higginsné (Shaw: Pygmalion)
• Mrs. Baines (Shaw: Barbara őrnagy)^[12]

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Gömbaszögi Frida. Vígszínház. (Hozzáférés: 2012. február 24.)
• Takács István: Gömbaszögi Frida. Színészkönyvtár. [2013. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 23.)
• Gömbaszögi Frida. Mult-kor.hu. (Hozzáférés: 2012. február 23.)
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

• Gombaszögi Frida az Internet Movie Database-ben (angolul)