Gelsesziget

magyarországi község Zala vármegyében

Gelsesziget Zala vármegyei község a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Gelsesziget
Gelsesziget címere
Gelsesziget címere
Gelsesziget zászlaja
Gelsesziget zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásNagykanizsai
Jogállásközség
PolgármesterVeisz József (független)[1]
Irányítószám8774
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség250 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség49,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,98 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 34′ 02″, k. h. 16° 59′ 18″46.567100°N 16.988381°E, k. h. 16° 59′ 18″46.567100°N 16.988381°E
Gelsesziget (Zala vármegye)
Gelsesziget
Gelsesziget
Pozíció Zala vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Gelsesziget témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése

Nagykanizsától 13 kilométerre északra fekszik.

Közlekedés

A település a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal mellett található. Önálló vasútállomással nem rendelkezik, a magyarszerdahelyi megállóhelyen és a gelsei vasútállomáson (2,5 illetve 4,5 km távolságra) keresztül érhető el vasúton.

A települést a térség egyik fontos összekötő útja, a 74-es főút térségét a 75-ös főuttal összekapcsoló, a vasúttal párhuzamosan húzódó 7527-es út szeli át. Tipikus zalai szalagtelkes falu.

A községet több autóbuszjárat érinti. Elsősorban a Nagykanizsa–Pacsa, valamint a Nagykanizsa–Orosztony közötti helyközi járatok állnak meg a településen, de távolsági járat is érinti a községet (Nagykanizsa–Szombathely).

Története

A település első említése 1280-ból való „Gelse Alsórajk alatt, tőle délre fekszik Gelsesziget”. Ez azonban csak a nevének említése. A történészek 1320-tól dolgozták fel történetét. Erről talán Holub József Községek című feldolgozásából találunk összefoglalót.

E feldolgozásból kiderül, hogy a környékbeli többi településhez hasonlóan Gelsesziget is a Hahót-Hahold család birtokában volt a 1314. században többszöri elvesztés és visszaszerzés mellett. Ez a család volt a hatalmas Bánffy család őstörzsöke, mely a türingiai Orlamundi grófoktól származik.

A 13. század végén egy Szelesziget nevű községgel találkozunk, amely Hahót comes fia, István mester birtoka volt, s amelyet 1299-ben Bagotával együtt Atyusz comesnek adott cserébe. Ekkor még csak föld-nek /terra/ mondták, nem falunak, s megmondja az oklevél azt is, hogy Gelse földtől új határokkal választották el. Kétségtelen tehát, hogy a mai Gelsesziget volt ez, amely Nagykanizsától északra, Gelsétől délre fekszik.

Későbbi történelme során sokszor cserélt gazdát a Hahót, Szabari, Pacsai, Isabori, Bánffy, Ostfi, Molnári, Kaczor és Darabos családok között.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Szabó Károly (független)[3]
  • 1994–1998: Magyar Győző (független)[4]
  • 1998–2002: Magyar Győző (független)[5]
  • 2002–2006: Magyar Győző (független)[6]
  • 2006–2010: Magyar Győző (független)[7]
  • 2010–2014: Magyar Győző (független)[8]
  • 2014–2019: Veisz József (független)[9]
  • 2019–2024: Veisz József (független)[1]
  • 2024– :

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
268
261
250
255
248
250
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 99%. A lakosok 64,2%-a római katolikusnak, 1,06% reformátusnak, 3,8% felekezeten kívülinek vallotta magát (30,14% nem nyilatkozott).[10]

Jegyzetek

További információk

Kapcsolódó szócikkek