Görögország az Eurovíziós Dalfesztiválokon

Görögország 1974-ben vett részt először, a kezdeti években nem sok sikerrel. Első szereplésükkor tizenegyedikként végeztek a tizenhét fős mezőnyben. 1975-ben visszaléptek a versenytől, mivel az országgal konfliktusban álló Törökország ebben az évben vett részt először a versenyen. A következő versenyen már újra szerepeltek, ahol daluk okozott némi konfliktust, mivel Észak-Ciprus török megszállásáról szólt a dal.^[1] Ebben az évben Törökország nem vett részt, a görögök pedig tizenharmadik helyen végeztek. A következő öt évben csak egyszer nem sikerült a legjobb tíz közé jutniuk, 1980-ban.

1982-ben Themis Adamantidis Sarantapente kopelies című dala képviselte az országot, azonban Melína Merkúri, az akkori görög kulturális miniszter úgy döntött, hogy két héttel a verseny kezdete előtt visszavonja a dalt, mivel elégedetlen volt vele.^[2] Így Görögország nem vett részt a Harrogate-i versenyen. 1983-tól már újra szerepeltek, a következő hat évben azonban csak kétszer, 1987-ben és 1989-ben végeztek a legjobb tíz között.

1990-ben és 1991-ben ismét rossz eredményeket értek el, viszont a következő két évben sikeresen szerepeltek. 1992-ben ötödikként végeztek, ami holtversenyben az ország legjobb eredményének számított 2001-ig, 1993-ban pedig kilencedikek lettek. A következő években kétszer tizenkettedik és kétszer tizennegyedik helyezettek lettek a görög indulók. Az 1993 és 2003 között érvényben lévő kieséses rendszer értelmében egyszer, 1999-ben nem vehettek részt az előző év rossz eredménye miatt. 1998-ban tizenkét ponttal végeztek a huszadik helyen, és mind a tizenkét pontot Ciprustól kapták.

2000-ben a görög tévé úgy döntött, hogy nem vesz részt, és csak 2001-ben tértek vissza, amikor addigi legjobb eredményüket, egy harmadik helyet értek el. A következő két évben tizenhetedik helyen végeztek. 2004-ben az elődöntőből harmadik helyezettként jutottak tovább. Ugyanezt a szép eredményt a döntőben is megismételték. 252 ponttal harmadikak lettek, ami mai napig az ország legmagasabb elért pontjának számít. Első és egyetlen győzelmüket Helena Paparizou My Number One című dala szerezte meg, 2005-ben, így a 2006-os versenynek a görög főváros, Athén adott otthont. Érdekesség, hogy korábban már nyert egy görög énekes, 1972-ben Vicky Leandros, aki Luxemburgot képviselte. A győzelmet követő évtizedben a dalverseny egyik legsikeresebb országa volt.

Görögország a 2000-es évektől a 2010-es évek elejéig a dalverseny egyik legsikeresebb országai közé tartozott. A 2004-ben bevezetett elődöntők óta 2016-ig minden alkalommal döntősök voltak, sőt éveken át mindig az első tízben végeztek. A nyolcéves sorozatot végül a 2012-es tizenhetedik hely szakította meg. 2013-ban ismét bekerültek a legjobb tízbe. A következő években azonban huszadikak, majd tizenkilencedikek lettek. 2016-ban első alkalommal fordult elő, hogy kiestek az elődöntőben; 2001 óta ez volt az első döntő Görögország nélkül. 2017-ben ismét sikerült továbbjutniuk, és a tizenkilencedik helyet érték el. Ezután, 2018-ban az elődöntőben a tizennegyedik helyen zártak, így ismét nem sikerült továbbjutniuk. 2019-ben sikerült elérniük a legrosszabb szereplésüket a döntőben, huszonegyedikek lettek.

2020-ban Stefania képviselte volna az országot, azonban március 18-án az Európai Műsorsugárzók Uniója bejelentette, hogy 2020-ban nem tudják megrendezni a versenyt a COVID–19-koronavírus-világjárvány miatt. A görög műsorsugárzó jóvoltából végül az énekesnő újabb lehetőséget kapott az ország képviseletére a következő évben. 2021-ben ismét sikeresen továbbjutottak a döntőbe, ahol ismét a legjobb tízben, szám szerint tizedikként végeztek. 2022-ben a siker tovább folytatódott, ekkor a döntőben jobb helyezést értek el, mint az előző évben. Összesítésben nyolcadikak lettek. 2023-ban nem jutottak tovább a döntőbe, az elődöntőben tizenharmadikak lettek. 2024-ben ismét sikerült kvalifikálni magukat a döntőbe, ekkor tizenegyedik helyen végeztek.

Görögország 1974-ben debütált, akkor, amikor rövid időre bevezették a szabad nyelvhasználatot, de ők ezt nem használták ki. Az 1973-ban eltörölt nyelvhasználatot korlátozó szabályt 1977-ben vezették be újra, ennek értelmében indulóiknak az ország hivatalos nyelvén, vagyis görög nyelven kellett énekelniük. Ezt a szabályt 1999-ben törölték el végleg, azóta főleg angol nyelvű dalokkal neveztek.

Görögország eddigi negyvennégy versenydalából huszonhat görög nyelvű, tizenöt angol nyelvű, három pedig görög és angol kevert nyelvű volt.^[3]

Görögországban nem alakult ki hagyományos, minden évben megrendezett nemzeti válogató. A görög induló kilétét vagy nemzeti döntő segítségével, vagy nemzeti döntő nélküli belső kiválasztással döntötték el.

Az első görög nemzeti döntőt 1979-ben rendezték, hat induló közül egy hatvanöt tagú zsűri választotta ki a győztest.^[4] Később is hasonló módon választották ki az indulójukat. 1998-ban első alkalommal már elődöntőket is rendeztek,^[5] 2001-ben pedig már a nézők is beleszólhattak a döntésbe, telefonos szavazás segítségével.^[6]

2001 óta – 2004 kivételével – minden alkalommal rendeztek görög nemzeti válogatót, ezek lebonyolítása azonban eltérő volt. 2005-ben, 2006-ban és 2009-ben egy előadó énekelte mindegyik dalt. A többi alkalommal több eladó közül egy zsűri, és a nézők közösen választották ki az indulót.^[7]

Görögország híres arról, hogy minden évben Ciprusnak adja a maximális 12 pontot. Csupán néhányszor nem történt így: 1983-ban, 1985-ben, 1988-ban, 1989-ben, 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1995-ben, 2015-ben, 2016-ban és 2023-ban a zsűri szavazás során. Emellett 2006 és 2009 között, 2011-ben, 2013-ban és 2022-ben sem Ciprusnak adták a 12 pontot, mivel a szigetország nem jutott be a döntőbe.

Görögország a következő országoknak adta a legtöbb pontot az elődöntőben: Hely Ország Pont 1.  Albánia 168 2.  Ciprus 153 3.  Örményország 103 4.  Moldova 79 5.  Oroszország 62 6.  Azerbajdzsán 61 7.  Bulgária 60 8.  Grúzia 58 9.  Románia 53 10.  Fehéroroszország 42

Görögország a következő országoktól kapta a legtöbb pontot az elődöntőben: Hely Ország Pont 1.  Albánia 139 2.  Ciprus 131 3.  Örményország 91 4.  San Marino 76 5.  Spanyolország 73 6.  Moldova 66 7.  Portugália 64 8.  Azerbajdzsán 59 9.  Románia 59 10.  Belgium 58

Görögország még sosem adott pontot az elődöntőben a következő országoknak: Monaco, Szlovákia, Törökország

Görögország a következő országoknak adta a legtöbb pontot a döntőben: Hely Ország Pont 1.  Ciprus 347 2.  Franciaország 163 3.  Spanyolország 158 4.  Olaszország 139 5.  Oroszország 112 6.  Albánia 102 7.  Írország 99 8.  Egyesült Királyság 91 9.  Ausztria 83 10.  Málta 82

Görögország a következő országoktól kapta a legtöbb pontot a döntőben: Hely Ország Pont 1.  Ciprus 394 2.  Albánia 155 3.  Spanyolország 130 4.  Egyesült Királyság 124 5.  Bulgária 120 6.  Hollandia 115 7.  Románia 109 8.  Franciaország 109 9.  Németország 104 10.  Belgium 99

Görögország még sosem adott pontot a döntőben a következő országoknak: Andorra, Montenegró, Marokkó

Görögország még sosem kapott pontot a döntőben a következő országoktól: Ausztrália, Marokkó

Görögország eddig egyszer, 2005-ös győzelmüket követő évben, rendezte a dalversenyt. Annak ellenére, hogy a görög műsorsugárzó és a delegáció szinte biztos volt, hogy a fővárosban fogják rendezni a dalfesztivált, végül az ország három legnagyobb városa (Athén, Szaloniki és Pátra) volt versenyben a rendezésért. Mivel Athénban rendezték két évvel korábban az olimpiai játékokat ezért sokan - köztük görög politikusok is - azon a véleményen voltak, hogy ezúttal egy másik városra összpontosítsanak.

Végül 2005. június 30-án az ERT és az EBU bejelentette, hogy Athén lesz a 2006-os verseny házigazdája, mivel számos modern olimpiai helyszínnel és infrastruktúrával rendelkezik, emellett bizonyítottan képes ekkora esemény lebonyolítására. A dalfesztivál pontos helyszíne az Olimpiai Sportkomplexum volt.^[8] Ez volt a legnagyobb beltéri helyszín, amelyet a 2004-es nyári olimpián használtak, itt rendezték a szertorna és kosárlabda döntőt, valamint a paralimpiai játékokon a kosárlabda mérkőzéseknek adott otthont. A dalfesztivál mottója a Feel the rhythm! (magyarul: Érezd a ritmust!) lett, ami a témája volt a dalok között leadott kisfilmeknek is, amelyek hangsúlyozták Görögország történelmi jelentőségét, valamint azt, hogy jelentős modern turisztikai célpont. A verseny színpadát Elias Ledakis tervezte, ami egy ókori görög amfiteátrum másolata volt.^[9]

Az elődöntőt 2006. május 18-án rendezték meg, míg a döntőre május 20-án került sor.^[10] Az adások műsorvezetői Maria Menounos és Sakis Rouvas voltak. Utóbbi 2004-ben és 2009-ben képviselte Görögországot az Eurovízión, előbb a harmadik, később a hetedik helyen végzett.

Érdekesség, hogy az athéni döntő nagy részét HD felbontásban forgatták, amit csupán tesztnek szántak a jövőbeli versenyekhez. A felvételeket soha nem az eredeti közvetítés részeként akarták felhasználni, hanem egy kutatási kísérlet részeként forgatták. A felvétel évekkel később előkerült, és nagy felbontásban először 2021. július 31-én sugározták a dalfesztivál hivatalos YouTube csatornáján.^[11]

Év	Város	Helyszín	Műsorvezető(k)
2006	Görögország, Athén	Olimpiai Sportkomplexum	Maria Menounos, Sakis Rouvas

• 
  Mariza Koch Hágában (1976)
• 
  Anna Vissi & Epikouri Hágában (1980)
• 
  Sakis Rouvas Isztambulban (2004)
• 
  Sarbel Helsinkiben (2007)
• 
  Kalomira Belgrádban (2008)
• 
  Sakis Rouvas Moszkvában (2009)
• 
  Giorgos Alkaios & Friends Osloban (2010)
• 
  A Koza Mostra feat. Agathon Iakovidis Malmőben (2013)
• 
  A Freaky Fortune feat. RiskyKidd Koppenhágában (2014)
• 
  Maria-Elena Kyriakou Bécsben (2015)
• 
  Az Argo Stockholmban (2016)
• 
  Demy Kijevben (2017)
• 
  Yianna Terzi Lisszabonban (2018)
• 
  Katerine Duska Tel-Avivban (2019)
• 
  Stefania Rotterdamban (2021)
• 
  Amanda Georgiadi Tenfjord Torinóban (2022)
• 
  Victor Vernicos Liverpoolban (2023)
• 
  Marina Satti Malmőben (2024)

• Görögország profilja a eurovision.tv-n
• Az ERT euróvíziós honlapja

• Görögország a Junior Eurovíziós Dalfesztiválokon