Géczi István (labdarúgó)
Géczi István (Sajóörös, 1944. március 16. – Budapest, 2018. szeptember 10.[2] ) olimpiai ezüstérmes magyar labdarúgó, kapus, edző. Egyetemi docens, volt országgyűlési képviselő.[3]
| Géczi István | |||||||||
| Személyes adatok | |||||||||
| Születési dátum | 1944. március 16. | ||||||||
| Születési hely | Sajóörös, Magyarország | ||||||||
| Halálozási dátum | 2018. szeptember 10. (74 évesen) | ||||||||
| Halálozási hely | Budapest, Magyarország[1] | ||||||||
| Halál oka | agyvérzés | ||||||||
| Sírhely | Szent István-bazilika | ||||||||
| Állampolgárság | magyar | ||||||||
| Magasság | 183 cm | ||||||||
| Testtömeg | 82 kg | ||||||||
| Becenév | Vörös | ||||||||
| Poszt | kapus | ||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||
| |||||||||
| Válogatottság | |||||||||
| |||||||||
| Edzőség | |||||||||
| |||||||||
| Díjak, elismerések | |||||||||
| |||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||
Életpályája
1962-ben érettségizett az Egri Közgazdasági Technikumban, majd 1969-ben a Testnevelési Főiskolán testnevelő tanári diplomát, 1976-ban pedig labdarúgó szakedzői oklevelet szerzett, 1984-ben pedig doktorált. 1991-ben az FTC Aranydiplomáját, 1999-ben Centenáriumi Aranydiplomát kapott életműve elismeréséül.[4]
1975 és 1990 között a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen volt testnevelő tanár, 1985 és 1992 között pedig a Testnevelési Tanszék vezetője, egyetemi docens. 1985-1990 között országgyűlési képviselő volt: 1987-ig a Honvédelmi Bizottság tagja, majd 1990-ig a javaslatára létrehozott Ifjúsági és Sportbizottság elnöke volt.[5][6]
A Ferencvárosban
18 évesen került Egerből a Ferencvárosba. Nevelőedzője Mészáros József. 1962 és 1975 között ötszörös magyar bajnok, kétszeres kupagyőztes. Részese a Fradi nemzetközi sikereinek: 1965-ben Vásárvárosok kupája győztes, 1968-ban döntős, 1972-ben UEFA-kupa elődöntős, 1975-ben Kupagyőztesek Európa-kupája döntős.
Búcsúmérkőzése 1979. augusztus 7-én volt az Üllői úton. Csapatkapitányként tíz percet védett az FC Bruges ellen (FTC- FC Bruges 3-0).Összesen 501 mérkőzésen szerepelt, ebből 309 bajnoki, 150 nemzetközi, 42 hazai díjmérkőzés volt. 1974-ben az FTC örökös bajnokává választották.
A válogatottban
1964 és 1974 között 23 alkalommal védett a magyar válogatottban. 1972-ben tagja volt az Európa-bajnoki csapatnak a belgiumi négyesdöntőn, ahol a csapat negyedik helyezést ért el.Az 1972-es müncheni olimpián az ezüstérmes csapat tagja volt.[7]
Edzőként
1975 és 1980 között az FTC kapusiskola vezetője. 1978-tól az első csapat kapusedzője, a tartalékcsapat edzője.1977-ben fiatal kapusokkal edzett a Fradi pályán, mikor egy felugrásnál egy fatális véletlen folytán megsérült. Három olyan súlyos belső sérülést szenvedett, amelyekből már egy is halálos lehetett volna. Napokig életveszélyes állapotban volt, a gondos gyógyításnak köszönhetően visszahozták az életbe.
Sikerei, díjai
| Szerzett érmek | |||||||||||||
| |||||||||||||
Ferencváros
- Magyar bajnok: 1962–63, 1964, 1967, 1968, 1975–76
- Magyar-kupa: 1972, 1974
- Vásárvárosok kupája győztes: 1965, döntős: 1968.
- Kupagyőztesek Európa-kupája döntős: 1974–75
- UEFA-kupa elődöntős: 1971–72
Válogatott
Statisztika
Mérkőzései a válogatottban
Jegyzetek
Források
- Géczi István profilja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság oldalán (angolul)
- Géczi István profilja az Olympedia oldalán (angolul)
- Ki kicsoda a magyar sportéletben?: I. kötet (A–H). Szekszárd: Babits. 1994. 377. o. ISBN 963-495-008-6
- Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4
- Nagy Béla: Fradisták. Budapest: Sportpropaganda. 1981. ISBN 963-7542-44-2
- Nagy Béla: Fradi futballkönyv. Budapest: Sportpropaganda. 1985. ISBN 963-7543-04-X
- Dénes Tamás – Rochy Zoltán: A kupagyőztesek Európa-kupája története. Budapest: Aréna 2000. 2000. ISBN 963-859-673-2
- Géczi István (labdarúgó) NB I-es statisztikája a Nemzeti Labdarúgó Archívum oldalán
- Adatok
