Francia parlament

A francia parlament évente ülésezik, az ülésszak kilenc hónap hosszúságú. Különleges körülmények között a köztársasági elnök egynél többször is összehívhatja a parlamentet. A Negyedik Köztársaság óta csökkentek a parlament jogkörei, de a Nemzetgyűlés még mindig menesztheti a kormányt, abszolút többség által megszavazott bizalmatlansági indítvány útján. Emiatt a kormány általában ugyanolyan pártszínezetű, mint a nemzetgyűlési többség.

A miniszterelnököt és a minisztereket azonban nem a parlament, hanem az elnök nevezi ki, és nincs rá alkotmányos kényszer, hogy a parlamenti többségből kerüljenek ki. Ezt az Ötödik Köztársaság alapítója, Charles De Gaulle vezette be, hogy megelőzze a Harmadik Köztársaság és a Negyedik Köztársaság idején tapasztalt zűrzavaros alkudozásokat. A gyakorlatban a kormánytagok a parlamenti többségből jönnek, bár a konzervatív elnök Sarkozy szocialista minisztereket és államtitkárokat is kinevezett.

Azt az esetet, amikor az elnök nem ugyanabból a pártból jön, mint a miniszterelnök, kohabitációnak nevezik. Ilyenkor az elnök vezényli a kormányt.

A kormány erős befolyást gyakorol a parlament napirendjére. A kormány saját sorsát is hozzákötheti valamely jogszabály-javaslatához. Az ilyen javaslatot szavazás nélkül is elfogadottnak tekintik, kivéve ha 24 órán belül születik egy cenzúrajavaslat, amit az ezt követő 48 órán belül elfogad a parlament. Utóbbi esetben bukik a kormány. Ezt a procedúrát azonban korlátok közé szorította a 2008-as alkotmánymódosítás. A jogszabályok kezdeményezésének joga egyébként a Nemzetgyűlésé.

A parlament tagjainak mentelmi joga van.^[1]

Mindkét parlamenti háznak vannak bizottságai, amelyek jelentéseket fogalmaznak. Szükség esetén vizsgálóbizottságokat állíthatnak fel, amelyek széles jogkörrel vizsgálódhatnak. Ilyen bizottság azonban ritkán áll fel, mivel a parlamenti többség visszautasíthatja az ellenzéki javaslatot vizsgálóbizottság felállítására. Ilyen bizottság létrehozását vagy vizsgálódását az is kizárja, ha a vizsgálat témáját fedő ügyben jogi eljárás folyik. Vizsgálóbizottság felállítása így megakadályozható ezen az úton is.

A francia parlamentet, mint törvényhozást, nem szabad összekeverni az Ancien régime számos parlement nevű testületével, amelyek bírósági vagy bizonyos politikai funkciókat töltöttek be, amelyek tartományról tartományra változtak.

A parlament szó mai értelme a 19. században jelent meg Franciaországban, az alkotmányos monarchia idején, 1830 és 1848 között. Semmilyen alkotmányszöveg nem említi, egészen a Negyedik Köztársaság 1948-as alkotmányáig. Korábban használatban volt a "les Chambres" megnevezés (azaz: a kamarák), vagy külön megnevezték valamelyik kamarát. Általános parlament jelentésű szó nem volt, mint a briteknél. Franciaországban egykamarás, kétkamarás, vagy többkamarás parlamentek működtek, különböző jogkörökkel.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a French Parliament című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.