Foucher de Chartres
Foucher de Chartres vagy Chartres-i Foucher, latin nevén Fulcherus Carnotensis (1059 körül – 1127 körül) latin nyelven író középkori francia történetíró és I. Balduin jeruzsálemi király káplánja. A keresztes háborúk kortársaként értékes információkkal szolgál Gesta Francorum Iherusalem Peregrinantium című művében az első keresztes hadjáratról.
| Foucher de Chartres | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1059 körül Chartres |
| Elhunyt | 1127 körül Jeruzsálem? |
| Ismeretes mint | |
| Nemzetiség | francia(?) |
| Pályafutása | |
| Szakterület | történettudomány |
| Jelentős munkái | Gesta Francorum Iherusalem Peregrinantium |
Élete és működése
Foucher 1059 körül született Chartres-ban, de legalábbis annak környékén. Gondos nevelésben részesült, valószínűleg a Chartres-ban működő püspök iskolában. A clermont-i zsinatról adott beszámolója alapján valószínű, hogy személyesen is részt vett a zsinaton, vagy egyik, a zsinaton jelen lévő közeli ismerőse, talán Chartres-i Ivo adott neki alapos tájékoztatást. Kapcsolatba került a keresztes hadjárat többi vezetőjével, elsősorban Blois-i Istvánnal és Normandiai Róberttel. Velük együtt kelt át Ázsiába Itálián keresztül, és érkezett meg 1097-ben Bizáncba.
1097-ben Boulogne-i Balduin megalapította az Edesszai Grófságot, még ugyanebben az évben Foucher lett a káplánja. Mikor a keresztesek 1099-ben meghódították Jeruzsálemet, Foucher követte urát a Jeruzsálemi Királyságba, majd miután 1100-ban Balduin lett az uralkodó, Foucher is Jeruzsálemben telepedett le. Több egyházi tisztséget is betöltött, talán az Olajfák hegyén álló monostor priorja lett, majd 1115 után a Szent Sír templomának lett a kanonokja. 1127-ben még Jeruzsálemben élt, de későbbit nem tudunk róla.[1]
Három kötetre osztott krónikáját 1101 körül kezdte írni, és valamikor 1128. körül fejezte be. Művét az első keresztes hadjárat legmegbízhatóbb és egyben legismertebb forrásának tartják. Emiatt számos kortársi történetíró felhasználta a már elkészült részeket. Különösen sokat merített belőle Guibert de Nogent, Nangis-i Bartolf, Türoszi Vilmos és Malmesburyi Vilmos. Művének legismertebb epizódjai a clermont-i zsinaton elmondott pápai beszéd és Jeruzsálem elfoglalása.
Részlet művéből
| „ | Ekkor egyes szaracénok, arabok és etiópok Dávid várába menekültek, mások viszont az Úr és Salamon templomába zárkóztak. E templom csarnokaiban is hevesen küzdöttek velük. Nem volt hely, ahol kardforgató vitézeink meg ne találták volna őket. Sokan Salamon templomának tetejére menekültek fel. Innen zuhantak alá halálos nyíltól találva. Ebben a templomban mintegy tízezer embert fejeztek le. Ha ott lettetek volna, bokáig vérben gázoltatok volna, mint mi. Mit is beszélek erről annyit? Egyikük sem mentette meg életét, de még a nőknek és a gyermekeknek sem kegyelmeztek… | ” |
| – Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény | ||
Jegyzetek
Források
- Foucher de Chartres Gesta Francorumából. In Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény: Európa és Közel-Kelet, IV–XV. század. Szerk. Sz. Jónás Ilona. Budapest: Osiris Kiadó. 1999. 206–207. o. = Osiris Tankönyvek, ISBN 9633795494 Hozzáférés: 2023. augusztus 12.
- Mezey László (szerk.): Krónikások – krónikák I-II. Gondolat Kiadó, 1960. 139–48. o.
- Pörtner, Rudolf: A Szent Sír hadművelet. A keresztes hadjáratok a legendákban és a valóságban (1095–1187). Ford. Mészáros Klára. Budapest: Európa Könyvkiadó. 1985. ISBN 963 07 3488 5
- Runciman, Steven: A keresztes hadjáratok története. Szerk. Veszprémy László, ford. Bánki Vera és Nagy Mónika Zsuzsanna. Budapest: Osiris Kiadó. 1999. ISBN 963-379-448-X
