Foltos pereszke

	A foltos pereszke; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; mérgező	<img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/23/Tox_Poisonous_icon.svg/36px-Tox_Poisonous_icon.svg.png" decoding="async" width="36" height="36" class="mw-file-element" data-file-width="300" data-file-height="300">

Foltos pereszke
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Kalaposgombák;
Család:	Pereszkefélék;
Nemzetség:	Tricholoma;
Tudományos név
	Tricholoma pessundatum; (Fr.) Quél. (1872)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Foltos pereszke témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Foltos pereszke témájú kategóriát.

A foltos pereszke (Tricholoma pessundatum) a pereszkefélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, kissé mérgező gombafaj.

Megjelenése

A foltos pereszke kalapja 2,5–10 cm átmérőjű, félgömb alakú, idősen szinte teljesen kiterül, a közepén gyenge púppal. Felszíne sima, kissé tapadós. Színe rozsdabarna vagy aranybarna (esetleg zöldesbronz árnyalattal), sokszor koncentrikus kört alkotó, sötétebb, kis kerek foltokkal; végül foltosan kifakul. Húsa fehér, a tönknél halvány vöröses árnyalattal; sérülésre nem színeződik. Szaga előbb lisztre, majd uborkára emlékeztet; íze kellemetlen, kesernyés.

Lemezei közepesen sűrűek, a tönkhöz "pereszkefoggal" kapcsolódnak. Fiatalon fehérek, később sárgásbarna-vörösbarna foltok alakulnak ki rajtuk, végül teljesen vörösbarnává válnak. Spórapora fehér. A spórák 5-8 x 3-5 mikrométeresek, sima felszínűek, elliptikusak.

Tönkje 2–7 cm magas, 0,5–2 cm vastag. Alakja egyenletesen hengeres. Színe fehéres, a csúcsa finoman, lisztszerűen szemcsés, lefelé pikkelykés, alja felé kissé barnul.

Hasonló fajok

Más barna kalapú pereszkefajokkal (Tricholoma ustale, Tricholoma pseudonictitans, Tricholoma stans, Tricholoma populinum) téveszthető össze.

Elterjedése és termőhelye

Egész Európában elterjedt, de inkább az atlanti partvidéken gyakori. Némileg eltérő változatai Észak-Amerikában is megtalálhatók. Magyarországon ritka, veszélyeztetett (nem védett). Fenyőkkel (erdei- vagy lucfenyő) vagy keményfákkal létesít gyökérkapcsoltságot. A homokos, kissé savanyú talajt részesíti előnyben. Szeptember-októberben terem.

Enyhén mérgező.