Felsőkohány
- Szócikk
- Vitalap
Eszközök
Műveletek
Általános
Nyomtatás/exportálás
Társprojektek
Felsőkohány (Kochanovce) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Homonnai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1452 |
Polgármester | Miroslav Porochnavý |
Irányítószám | 066 01 (pošta Humenné 1) |
Körzethívószám | 057 |
Forgalmi rendszám | HE |
Népesség | |
Teljes népesség | 737 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 150 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 157 m |
Terület | 5,02 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Felsőkohány weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőkohány témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
![]() | Ez a szócikk egy szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Kohány (egyértelműsítő lap). |
Felsőkohány (1899-ig Kohanócz, szlovákul: Kochanovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Homonnától 4 km-re északkeletre, a Laborc és az Udava-patak összefolyásánál fekszik.
A mai települést 1377-ben „Kochanfalua” néven említik először abban az okiratban, mely a köcsényi és a trócsányi uradalom közötti határról rendelkezik. A falut a 14. század közepén a soltészjog alapján alapították. Nevét a hagyomány szerint alapítójáról és első lakójáról kapta. 1427-ben Kálnási Jakab birtoka volt, ekkor 25 portával a nagyobb falvak közé számított. Később különböző nemesi családoké. A 16. században lakói nagy része elköltözött, csak néhány zsellércsalád maradt a faluban. 1600-ban mindössze 6 ház állt a településen. A 17. századtól a Kohányi családé. A lakosság száma csak a 18. században kezdett növekedni. 1787-ben 25 házát 176-an lakták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOCHANÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik ész. Homonnához 1/2, n. k. Udvarhoz is 1/2, d. Laczfalvához 1/4 órányira, határja hegyes, térséges, és követses, három nyomásbéli, gabonát, és zabot középszerűen, búzát, és árpát tsekélyebben terem, réttye kevés, tilalmas erdeje tsekély, piatza Homonnán.”[2]
A 19. században a Bánok tulajdonában találjuk. 1828-ban 28 házban 229 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kohanócz, Zemplén vmegyében, tót falu, Homonna fil. 310 kath., 6 zsidó lak. 428 h. szántófölddel, jó réttel a Laborcza mentiben, erdővel. F. u. gr. Csáky.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőkohány, azelőtt Kohanócz. Tót kisközség. Van 60 háza és 362 róm. kath. vallású lakosa. A Laborcz völgyében fekszik. Postája, távírója és vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalom tartozéka volt, azután a Csákyaké, majd a Szirmayaké lett. Most nincs nagyobb birtokosa. Róm. kath. temploma 1700-ban épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
1910-ben 392, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
2001-ben 257 szlovák lakosa volt.
2011-ben 753 lakosából 698 szlovák.
A Homonnai járás települései | ||
---|---|---|
Homonna (Humenné) | ||
Agyidóc (Adidovce) · Alsóalmád (Nižná Jablonka) · Alsóberek (Brestov) · Alsócsernye (Černina) · Alsólászlófalva (Nižné Ladičkovce) · Alsóvirányos (Nižná Sitnica) · Barátlak (Rohožník) · Barkó (Brekov) · Dadafalva (Dedačov) · Felsőalmád (Vyšná Jablonka) · Felsőbaskóc (Baškovce) · Felsőkohány (Kochanovce) · Felsőkörtvélyes (Vyšný Hrušov) · Felsőlászlófalva (Vyšné Ladičkovce) · Felsővirányos (Vyšná Sitnica) · Gorzó (Gruzovce) · Görbény (Slovenské Krivé) · Göröginye (Ohradzany) · Hegedűsfalva (Hudcovce) · Hegyvég (Prituľany) · Hegyzávod (Závada) · Helmecke (Chlmec) · Homonnarokitó (Rokytov pri Humennom) · Homonnazávod (Závadka) · Izbugyarabóc (Hrabovec nad Laborcom) · Jánosvágása (Hankovce) · Jánosvölgye (Jankovce) · Kisgézsény (Hažín nad Cirochou) · Kiskárna (Karná) · Kiskemence (Kamienka) · Kisortovány (Porúbka) · Kisökrös (Slovenská Volová) · Kosárvágása (Košarovce) · Koskóc (Koškovce) · Laborcmező (Zbudské Dlhé) · Lácfalva (Lackovce) · Lukácsi (Lukačovce) · Maskóc (Maškovce) · Mislye (Myslina) · Modra (Modra nad Cirochou) · Mogyorósfalu (Lieskovec) · Nagykemence (Kamenica nad Cirochou) · Oroszkánya (Ruská Kajňa) · Oroszvágás (Ruská Poruba) · Papháza (Papín) · Pásztorhegy (Valaškovce) · Peticse (Ptičie) · Rubó (Hrubov) · Szélesmező (Veľopolie) · Szerelmes (Ľubiša) · Szinnamező (Nechválova Polianka) · Szopkóc (Sopkovce) · Topolóka (Topoľovka) · Tótalmád (Jabloň) · Tölgyeshegy (Zubné) · Turcóc (Turcovce) · Udva (Udavské) · Várjeszenő (Jasenov) · Vitézvágás (Víťazovce) · Zemplénpálhegy (Pakostov) · Zemplénróna (Rovné) |