Feked

A megye északkeleti részén fekszik, a Karasica-patak szelíd dombokkal övezett völgyében, ahol a Kelet-Mecsek lankái a Geresdi-dombságba simulnak.

A szomszédos települések: észak felől Ófalu, kelet felől Véménd, délkelet felől Szebény, dél felől Szűr, délnyugat felől Geresdlak, nyugat felől pedig Erdősmecske.

A település ma csak közúton közelíthető meg, Mohács és Pécsvárad, illetve az M6-os autópálya véméndi csomópontja felől egyaránt az 5606-os úton.

A 2000-es évekbeli megszüntetése előtt érintette a már használaton kívüli Pécs–Bátaszék-vasútvonal is, melynek egy megállója volt itt, a központtól jó másfél kilométerre délre; a megállóhely közúti elérését az 5606-os útból kiágazó 56 305-ös számú mellékút tette lehetővé.

Nevét Feketh alakban egy Árpád-kori okmányban, majd az 1372-ben kelt irat szerint, a cikádori cisztercita apátság birtokai között is említik. Valószínű, hogy a török megszállás előttig mindvégig lakott település volt, azonban a törökdúlás a községet teljesen megsemmisítette.

Az újratelepítés 1702-ben vette kezdetét. A telepesek a németországi Fulda környékéről származtak, és katolikus vallásúak voltak. A lakosság egy része napjainkban is német ajkú. Az 1720-as első hivatalos népszámlálás adatai között azonban még nem szerepelt Feked: abban az időben vagy teljesen lakatlan volt, vagy még nem volt adóköteles.

A község római katolikus templomát 1756-ban építették barokk stílusban, majd 1846-ban bővítettek, 1927-ben pedig a környékét 30-féle örökzöld felhasználásával parkosították.

Az 1945 utáni kitelepítés a falu lakosságát is fájdalmasan érintette. Lakóinak száma 10 évvel ezelőtt^[mikor?] még 307 fő volt. 2001-ben lakosságának 24%-a német nemzetiségűnek vallotta magát, a többiek magyarnak.

Németül használják magyar nevét is, de a Schwarzfeld alakot is. Horvátul két elnevezés ismert: a marázai horvátok által használt Feketić és a lánycsóki horvátok által használt Fejket.^[4]

• 1990–1994: Tillmann József (független)^[5]
• 1994–1998: Tillmann József (független)^[6]
• 1998–2002: Tillmann József (független)^[7]
• 2002–2006: Tillmann Péter (független német kisebbségi)^[8]
• 2006–2010: Tillmann Péter (független)^[9]
• 2010–2014: Tillmann Péter (független)^[10]
• 2014–2019: Tillmann Péter (független)^[11]
• 2019–2024: Tillmann Péter (független)^[1]
• 2024– :

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,5%-a magyarnak, 1% horvátnak, 61,8% németnek mondta magát (2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,4%, református 8%, felekezeten kívüli 7,5% (9% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 84,3%-a vallotta magát magyarnak, 42,7% németnek, 0,6% cigánynak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,8% volt római katolikus, 5,1% református, 0,6% evahttps://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=04543 Feked] Helységnévtár</ref>

• Oltárkép a templomban
• Kálvária a temetőben
• Számos kül- és belterületi kőkereszt

• Michael Mott (Fulda): Rund um die "Stifoller Woarscht" in Südungarn / Ein Stück "wurstige" Geschichte / Fuldaer Auswanderer des 18. Jahrhunderts brachten Wurstrezept aus ihrer alten Heimat mit / Seit 2010 alljährliches "Stifolder-Festival" (in Feked) mit Prämierung der Bauernwurst, in: Jahrbuch des Landkreises Fulda 2012/2013, 40. Jahrgang, S. 38-49.
• Michael Mott: Auch in Südungarn schmeckt die "Stifoller-Wurst" / Fuldaer Auswanderer des 18. Jahrhunderts brachten Wurstrezept aus ihrer alten Heimat mit, in: Fuldaer Zeitung, 24. Januar 2013, S. 12.

• Feked Önkormányzatának honlapja