Fürgeszöcskék

rovarcsalád

A fürgeszöcskék (Tettigoniidae) a rovarok osztályába az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjébe tartozó szöcskék (Tettigonioidea) öregcsaládjának egyetlen recens családja (a Haglotettigoniidae család kihalt).

Fürgeszöcskék
Zöld lombszöcske (Tettigonia viridissima)
Zöld lombszöcske (Tettigonia viridissima)
Rendszertani besorolás
Ország:Állatok (Animalia)
Törzs:Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály:Rovarok (Insecta)
Rend:Egyenesszárnyúak
(Orthoptera)
Alrend:Tojócsövesek (Ensifera)
Öregcsalád:Szöcskék (Tettigonioidea)
Család:Fürgeszöcskék
(Tettigoniidae)
Krauss, 1902
Alcsaládok
  • Acridoxeninae
  • Austrosaginae
  • Bradyporinae
  • Conocephalinae
  • Decticinae
  • Hetrodinae
  • Lipotactinae
  • Listroscelidinae
  • Meconematinae
  • Mecopodinae
  • Microtettigoniinae
  • Phaneropterinae
  • Phasmodinae
  • Phyllophorinae
  • Pseudophyllinae
  • Saginae
  • Tettigoniinae
  • Tympanophorinae
  • Zaprochilinae
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fürgeszöcskék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fürgeszöcskék témájú kategóriát.

Elterjedésük

A fajok többsége trópusi. Magyarországon 43 fajuk él, ezek közül 14 védett, 3 fokozottan védett.[1]

Megjelenésük, felépítésük

Testalkatuk a sáskákéhoz hasonló, de csápjuk jóval hosszabb a sáskákénál; testhosszuk felénél mindig hosszabb, akár a testhossz ötszörösét is elérheti. A szintén hasonló alkatú tücsköktől egyértelműen megkülönbözteti őket, hogy lábfejük négy ízből áll, míg a tücsköké csak háromból. A nőstények tojócsöve széles, szablya alakú.

Bal szárnyukon úgynevezett ciripelő ér fejlődött ki. A bőrszerű bal szárnyacska a jobb szárny fölött fekszik; a ciripelő hangot a két szárny összedörzsölésével keltik.

Életmódjuk, élőhelyük

A növényevő sáskáktól eltérően a szöcskék többsége vegyesen táplálkozó ám előnyben részesítik a ragadozó életmódot, de vannak tisztán növényevők és ragadozók is. Ugyancsak feltűnő eltérés, hogy a sáskáktól eltérően a legtöbb szöcske éjjel aktív. De a hazai fajoknál ez nem jellemző. Sok faj szárnya redukált; ezek a fajok röpképtelenek.

A hímek elülső szárnytöveiket összedörzsölve ciripelnek – énekük általában hosszabb, gyakran élesebb, áthatóbb hangú a sáskákénál.

Petéiket a földben vagy növények megrepedt szárában helyezik el.

Rendszerezésük

Alcsaládok a fontosabb magyarországi nemekkel és fajokkal:

Jegyzetek

Források