Ezequiel Lavezzi
Ezequiel Lavezzi (Villa Gobernador Gálvez, Argentína, 1985. május 5. –) olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes argentin labdarúgó.
| Ezequiel Lavezzi | |||||||||||||||||||||||||||||||||
.jpg) | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Személyes adatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Teljes név | Ezequiel Iván Lavezzi | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Születési dátum | 1985. május 3. (39 éves) | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Születési hely | Villa Gobernador Gálvez, Argentína | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Állampolgárság | argentin-olasz kettős állampolgár | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magasság | 173 cm | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Testtömeg | 75 kg | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Poszt | csatár | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Junior klubok | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Válogatottság2 | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma: 2019. november 27. 2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma: 2016. november 12. | |||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ezequiel Lavezzi témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||||||||||||||||||||||||||
Beceneve El Pocho, ami nagyjából annyit tesz: A Tömzsi.
Pályafutása legjobb éveit klubszinten a Napolinál, illetve a Paris Saint-Germainnél töltötte. Előbbi csapattal a 2011–12-es idényben megnyerte az olasz kupát, a francia klubbal pedig négyszeres francia bajnok, kétszeres ligakupa és szuperkupa-győztes, valamint egyszeres kupa-győztes lett.
Az argentin válogatottal 2008-ban olimpiai bajnok lett, 2014-ben pedig világbajnoki döntőt játszhatott a nemzeti csapattal. Összesen 51 alkalommal szerepelt a címeres mezben.
Pályafutása
Korai évek
Lavezzi az Argentína Santa Fe tartományában található Villa Gobernador Gálvez nevű kisvárosban született. A közeli Rosario két híres csapata közül a Centralnak kezdett szurkolni, melynek címerét mai napig a hátára tetoválva viseli. Utánpótlás éveinek nagy részét a Buenos Aires-i Boca Juniors korosztályos csapataiban töltötte. 17 éves korában azonban nézeteltérései támadtak a klubvezetéssel, így egy időre felhagyott a labdarúgással, és apjának segítve villanyszerelőként dolgozott. Később próbajátékon vett részt a harmadosztályú Estudiantes de Buenos Airesnél, ahol meg is felelt, így a csapat színeiben játszotta első felnőtt mérkőzését. Összesen 39 meccsen lépett pályára, melyeken 17 gólt szerzett. Ez a teljesítmény bekerült a Genoa játékosmegfigyelőinek noteszébe is, az olasz csapat pedig 2004-ben 1 millió euróért le is szerződtette.[1]
Genoa
Bár tehetsége vitathatatlan volt, mivel az argentin harmadosztályból érkezett és mindössze 19 éves volt, a Genoa kölcsönadta az argentin élcsapatnak számító San Lorenzónak.[2] Lavezzi itt hamar nevet szerzett magának és a gárda egyik vezéregyéniségévé vált. A Genoa megnyerte a Serie B 2004–05-ös kiírását, így az út a Serie A-ba egyenesnek tűnt a számára. A csapatot azonban bundagyanú miatt kizárták, és visszasorolták a harmadosztályba.[3] Az ezáltal komoly anyagi gondokkal szembenézni kényszerülő Genoa így kénytelen volt megválni néhány játékostól, többek között Lavezzitől is. A San Lorenzo 1,2 millió eurót fizetett a csatár végleges megszerzéséért.[4]
San Lorenzo
Teljes jogú átigazolását követően két további évet töltött el a Buenos Aires-i csapatnál, mellyel megnyerte a 2007-es Clausurát.[5] 2005 és 2007 között 55 meccsen összesen 16-szor vette be az ellenfelek kapuját.
Napoli
2007-ben aztán egy másik nagy múltú, a Serie A-ba éppen visszatérő csapat igazolta le, nevezetesen a Napoli.[6] Értéke - remek teljesítménye miatt - megnőtt, azonban a dél-olaszok így is csupán 6 millió eurót fizettek érte.[7] Nápolyban hamar a közönség elsőszámú kedvencévé vált, a 2010-ben összeállt Hamsik–Lavezzi–Cavani trió pedig a Serie A legújabbkori történetének egyik leghatékonyabb támadórészlegévé vált.
Lavezzi leigazolásakor a 7-es számú mezt kapta, melyet később 22-re cserélt, amikor üdvözlésképpen felajánlotta azt a 2010 nyarán szerződtetett Cavaninak.[8] Mezszámmal kapcsolatos érdekesség még, hogy a Nápolyban szinte istenként tisztelt Diego Maradona megkérte Lavezzit, hogy viselje az ő tiszteletére visszavonultatott 10-es számú mezt.[9] A szentségtöréssel felérő kérést a csatár természetesen nem teljesítette.2012. május 20-án a Juventus elleni olasz kupa döntőben ő lőtte a Napoli első gólját, és végül 2–0-ra győztek, húsz év után újra trófeát nyerve a klubnak.
Paris Saint-Germain
2012. július 2-án bejelentésre került, hogy Lavezzit megszerezte a Paris Saint-Germain, mezszáma a 11-es lett. 26 millió eurót fizettek érte.[10] Elszerződésével újabb nagy sztárt igazolt Olaszországból a francia klub. Augusztus 11-én debütált a Lorient ellen, első góljait pedig a UEFA-bajnokok ligájában, a Dinamo Kijev ellen szerezte. Első bajnoki gólját az Eviannak lőtte, december 8-án. 2013 februárjában fontos gólt lőtt a Valencia elleni idegenbeli mérkőzésen. Végül a negyeddöntőig jutottak a nemzetközi porondon, otthon viszont nem talált legyőzőre a párizsi csapat. Az elkövetkező években minden hazai trófeát megnyertek legalább egyszer. Lavezzi 2015-ben kevesebb lehetőséget kapott az Zlatan Ibrahimovic–Edinson Cavani páros mögött, de így is voltak fontos góljai.
Hopej China
2016. február 17-én kétéves szerződést írt alá a kínai szuperligában szereplő Hopej China Fortune csapatával. Mivel 2016 júniusában a válogatottal volt a Copa Américán, ahol megsérült, ezért az első kínai idényében csupán 10 bajnokin játszott.
2019. november 27-én megszerezte utolsó gólját a csapat színiben a Kuangcsou Evergrande elleni 3–1-re elvesztett mérkőzésen. Röviddel a találkozó után bejelentette visszavonulását a profi labdarúgástól mint klub, mint válogatott szinten.[11][12]
A válogatottban
Többszörös argentin korosztályos válogatott. 2007. április 18-án debütált egy Chile elleni meccsen az argentin felnőtt válogatottban.
Statisztika
Klubokban
2019. november 27-én frissítve.[13][14]
| Klub | Szezon | Liga | Kupa | Ligakupa | Nemzetközi | Egyéb | Összesen | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Bajnokság | Meccs | Gól | Meccs | Gól | Meccs | Gól | Meccs | Gól | Meccs | Gól | Meccs | Gól | ||
| Estudiantes de Buenos Aires | 2003–04 | Primera B | 39 | 17 | — | — | — | — | 39 | 17 | ||||
| Összesen | 39 | 17 | — | — | — | — | 39 | 17 | ||||||
| San Lorenzo | 2004–05 | Primera División | 29 | 9 | — | — | 9 | 0 | — | 37 | 9 | |||
| 2005–06 | 22 | 9 | — | — | — | — | 22 | 9 | ||||||
| 2006–07 | 33 | 7 | — | — | 5 | 1 | — | 38 | 8 | |||||
| Összesen | 84 | 25 | — | — | 14 | 1 | — | 97 | 26 | |||||
| Napoli | 2007–08 | Serie A | 35 | 8 | 5 | 3 | — | — | — | 40 | 11 | |||
| 2008–09 | 30 | 7 | 1 | 0 | — | 3 | 1 | — | 34 | 8 | ||||
| 2009–10 | 30 | 8 | 1 | 1 | — | — | — | 31 | 9 | |||||
| 2010–11 | 31 | 6 | 1 | 1 | — | 9 | 2 | — | 41 | 9 | ||||
| 2011–12 | 30 | 9 | 4 | 0 | — | 8 | 2 | — | 42 | 11 | ||||
| Összesen | 156 | 38 | 12 | 5 | — | 20 | 5 | — | 188 | 48 | ||||
| Paris Saint-Germain | 2012–13 | Ligue 1 | 28 | 3 | 4 | 3 | 1 | 0 | 9 | 5 | — | 42 | 11 | |
| 2013–14 | 32 | 9 | 1 | 1 | 4 | 0 | 10 | 2 | 1 | 0 | 48 | 12 | ||
| 2014–15 | 31 | 8 | 5 | 1 | 3 | 0 | 8 | 0 | 0 | 0 | 45 | 9 | ||
| 2015–16 | 16 | 2 | 1 | 0 | 3 | 1 | 4 | 0 | 0 | 0 | 24 | 3 | ||
| Összesen | 107 | 22 | 11 | 5 | 11 | 1 | 31 | 7 | 1 | 0 | 161 | 35 | ||
| Hopej China Fortune | 2016 | Kínai Szuperliga | 10 | 0 | 0 | 0 | — | — | — | 10 | 0 | |||
| 2017 | 27 | 20 | 0 | 0 | — | — | — | 27 | 20 | |||||
| 2018 | 26 | 12 | 1 | 0 | — | — | — | 27 | 12 | |||||
| 2019 | 11 | 3 | 0 | 0 | — | — | — | 11 | 3 | |||||
| Összesen | 74 | 35 | 1 | 0 | — | — | — | 75 | 35 | |||||
| Karrier összesen | 460 | 137 | 24 | 10 | 11 | 1 | 65 | 13 | 1 | 0 | 560 | 161 | ||
A válogatottban
2016. június 21-én frissítve.
| Nemzet | Év | Meccs | Gól |
|---|---|---|---|
 Argentína | 2007 | 2 | 0 |
| 2008 | 1 | 0 | |
| 2009 | 3 | 0 | |
| 2010 | 3 | 0 | |
| 2011 | 7 | 2 | |
| 2012 | 4 | 0 | |
| 2013 | 8 | 2 | |
| 2014 | 9 | 0 | |
| 2015 | 11 | 3 | |
| 2016 | 3 | 2 | |
| Összesen | 51 | 9 | |
Sikerei, díjai
Klubokban
- Argentin bajnok: 2007 Clausura
- Olasz kupa: 2011–12
- Francia bajnok: 2012–13, 2013–14, 2014–15, 2015–16
- Francia ligakupa: 2013–14, 2014–15
- Francia kupa: 2014–15
- Francia szuperkupa: 2013, 2014
A válogatottban
- Olimpiai bajnok: 2008
- Világbajnokság döntős: 2014
- Copa América döntős: 2015
Jegyzetek
Források
- Ezequiel Lavezzi profilja az Olympedia oldalán (angolul)
További információk
- Ezequiel Lavezzi – Player profile Archiválva 2010. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben sscnapoli.it
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Ezequiel Lavezzi című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
