Erbium

kémiai elem, rendszáma 68, vegyjele Er

Az erbium egy kémiai elem, melynek rendszáma 68 és vegyjele Er. Ezüstfehér színű, ritka fém, a lantanoidák közé tartozik. Nyelvújításkori neve erbeny.[1] Szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú.

68 holmiumerbiumtúlium
-

Er

Fm
   
               
               
                                   
                                   
                                                             
                                                               
   
68
Er
Általános
Név, vegyjel, rendszámerbium, Er, 68
Latin megnevezéserbium
Elemi sorozatlantanoidák
Csoport, periódus, mező?, 6, f
Megjelenésezüstfehér
Atomtömeg167,259(3)  g/mol
Elektronszerkezet[Xe] 4f12 6s2
Elektronok héjanként2, 8, 18, 30, 8, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapotszilárd
Sűrűség (szobahőm.)9,066 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on8,86 g/cm³
Olvadáspont1770 K
(1497 °C, 2727 °F)
Forráspont3141 K
(2868 °C, 5194 °F)
Olvadáshő19,90 kJ/mol
Párolgáshő 280 kJ/mol
Moláris hőkapacitás(25 °C) 28,12 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa1101001 k10 k100 k
T/K15041663(1885)(2163)(2552)(3132)
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezethexagonális
Oxidációs szám3
(bázikus oxid)
Elektronegativitás1,24 (Pauling-skála)
Ionizációs energia1.: 589,3 kJ/mol
2.: 1150 kJ/mol
3.: 2194 kJ/mol
Atomsugár175 pm
Atomsugár (számított)226 pm
Egyebek
Mágnességnincs adat
Elektromos ellenállás(sz.h.) (poly) 0,860 µΩ·m
Hőmérséklet-vezetési tényező(300 K) 14,5 W/(m·K)
Hőtágulási tényező(sz.h.) (poly)
12,2 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd)(20 °C) 2830 m/s
Young-modulus69,9 GPa
Nyírási modulus28,3 GPa
Kompressziós modulus44,4 GPa
Poisson-tényező0,237
Vickers-keménység589 MPa
Brinell-keménység814 HB
CAS-szám7440-52-0
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Az erbium izotópjai
izotóptermészetes előfordulásfelezési időbomlás
módenergia (MeV)termék
160Ermest.28,58 hε0,330160Ho
162Er0,14%Er stabil 94 neutronnal
164Er1,61%Er stabil 96 neutronnal
165Ermest.10,36 hε0,376165Ho
166Er33,6%Er stabil 98 neutronnal
167Er22,95%Er stabil 99 neutronnal
168Er26,8%Er stabil 100 neutronnal
169Ermest.9,4 dβ-0,351169Tm
170Er14,9%Er stabil 102 neutronnal
171Ermest.7,516 hβ-1,490171Tm
172Ermest.49,3 hβ-0,891172Tm
Hivatkozások
Erbium

Tulajdonságai

Fizikai tulajdonságai

Erbium(III)-klorid napsütésben, látható az Er3+ természetes ultraibolya fényben történő enyhe rózsaszín fluoreszcenciája.

Három vegyértékű elem, a tiszta erbiumfém lágy, képlékeny (illetve könnyen alakítható), de a levegőn stabil, nem oxidálódik olyan gyorsan, mint néhány más ritkaföldfém. Sói rózsapirosak, a fémnek jellemző éles abszorpciós sávjai vannak a látható, ultraibolya és a közeli infravörös tartományban. Ezt leszámítva a többi ritkaföldfémhez nagyon hasonlóan néz ki. Szeszkvioxidja az erbia. Az erbium tulajdonságait bizonyos mértékig a benne található szennyezők mennyisége és minősége határozza meg. Nincs ismert biológiai funkciója, bár úgy vélik, hogy az anyagcserét gyorsítja.[2]

Az erbium 19 K alatt ferromágneses, 19–80 K között antiferromágneses, 80 K felett paramágneses sajátságú.[3]

Kémiai tulajdonságai

Az erbiumfém levegőn lassan fényét veszti, és erbium(III)-oxid keletkezése közben könnyen elég:

4 Er + 3 O2 → 2 Er2O3

Az erbium eléggé elektropozitív fém, hideg vízzel lassan, forró vízzel gyorsan reagál, miközben erbium-hidroxid keletkezik:

2 Er (s) + 6 H2O (l) → 2 Er(OH)3 (aq) + 3 H2 (g)

Az erbiumfém az összes halogénnel reakcióba lép:

2 Er (s) + 3 F2 (g) → 2 ErF3 (s) [rózsaszín]
2 Er (s) + 3 Cl2 (g) → 2 ErCl3 (s) [ibolya]
2 Er (s) + 3 Br2 (g) → 2 ErBr3 (s) [ibolya]
2 Er (s) + 3 I2 (g) → 2 ErI3 (s) [ibolya]

Az erbium készségesen oldódik híg kénsavban, melyben a hidratált Er(III)-ionok sárga színű [Er(OH2)9]3+ komplex formájában vannak jelen:[4]

2 Er (s) + 3 H2SO4 (aq) → 2 Er3+ (aq) + 3 SO2−4 (aq) + 3 H2 (g)

Felhasználás

Az erbium erősíteni tudja a száloptikában haladó fényt, anélkül hogy előzőleg a fényt elektromos jelekké kellene alakítani.

Jegyzetek