Első Babiš-kormány

2017 októberében parlamenti választásokat tartottak Csehországban. A választásokon az Andrej Babiš korábbi pénzügyminiszter által vezetett ANO 2011 szerezte meg a 200 fős parlament 78 képviselői helyét. Az ANO a törvényhozás legerősebb pártja lett, de egyedül nem tudta biztosítani a kormánytöbbséget, a fennmaradó helyeken nyolc másik párt képviselői osztoztak. Zeman elnök egy ANO-ODS kormánykoalíciót látott volna legszívesebben,^[1], ám tervét az ODS rövid időn belül visszautasította Babiš kétes üzleti ügyeire hivatkozva.^[2] A koalícióra magától ajánlkozott a szintén protestpártként indult SDP, ám velük maga Babiš nem akart kormányt alakítani.^[2][3] 2017. október 30-án Zeman elnök a kormánytöbbség kialakításának nehézségeivel nem törődve hivatalosan is felkérte Babišt az új cseh kormány megalakítására.^[4]

Babiš elszántan kísérletezett egy koalíciós társ felkutatásával, ám két héten belül nyilvánvalóvá lett, hogy az ANO kormánya vagy kisebbségi kormányként működik tovább, vagy újabb választásokat kell kiírni.^[5] A kormányalakítást tovább erőltető Miloš Zeman megfenyegette a képviselőházat, hogy akkor is Babišt bízza meg a kormány megalakításával, ha a parlament a kötelező bizalmi szavazáson megvonja a bizalmat a Babiš-kormánytól. A parlamenti kormánytöbbség biztosítatlanságát figyelmen kívül hagyva az elnök 2017. december 6-án kormányfővé nevezte ki Andrej Babišt.^[6] Babiš kinevezésével az első Babiš-kormány létrejött. A miniszterek kinevezésére egy héttel később, december 13-án került sor.

A csehországi törvények szerint a megalakult kormánynak 30 napon belül a kérnie kellett a parlament bizalmi szavazását. Babiš a bizalmi szavazást 2018. január 10-re tűzette ki. Az ülés kezdetén Zeman elnök 30 perces beszédében támogatásáról biztosította Babiš kormányát, a képviselőknek pedig azt mondta, hogy a kormány programja jó kiindulási alap lehet egyes pártoknak, amelyek részt szeretnének vállalni a kormányzat munkájában. A parlament ülése ugyanakkor rendkívül ingerült hangulatban zajlott, a Babiš ellen dolgozó ellenzéki pártok ugyanis meg akarták akadályozni, hogy a mandátumvizsgáló bizottság meghallgassa Jirí Komárek rendőrnyomozót, aki információkkal rendelkezett a Babišt érintő Gólyafészek-ügyről. A feszült vita odáig tartott, hogy a bizalmi szavazást egy héttel el kellett halasztani.^[7]

Az újabb egy hetes idő alatt a politikai helyzet nem változott, Babiš nem is nagyon próbálta meggyőzni az ellenzéki politikusokat a kormányoldalhoz történő csatlakozásról. A január 16-án megrendezett bizalmi szavazáson csak az ANO 2011 képviselői támogatták a kormányt, 117 képviselő a kormány ellen szavazott. Babiš be is nyújtotta lemondását az államfőnek, Zeman azonban ígéretéhez híven újra Babišt kérte fel kormányalakításra. A miniszterelnök az egypárti kisebbségi kormány híve volt, ám Zeman kiállását látván hozzálátott, hogy új feltételekkel próbáljon meg partnereket találni a kormány támogatására. A koalíciós tárgyalások ideje alatt az első Babiš-kabinet ügyvezető kormányként működött tovább.^[8][9]

A következő fél évben a kormányzat a parlamenti háttér hiánya miatt bénultan, ügyvezető kormányként működött. Jelentős ügyeket Babiš nem kezdeményezett, ezek végigvitelére a kormánynak amúgy sem lett volna meg a parlamenti támogatottsága. 2018 első felében Babiš ügyvivő kormányfőként egyre intenzívebbé váló kormányalakítási tárgyalásokat folytatott a szociáldemokratákkal és a kommunistákkal. A tárgyalások júniusra eredménnyel jártak, így 2018 nyarán felállhatott a második Babiš-kormány.