Egér a Holdon

1963-as angol filmvígjáték, rendezte Richard Lester

Egér a Holdon, eredeti címe The Mouse on the Moon, 1963-ban bemutatott brit (angol) színes filmvígjáték, Richard Lester rendezésében, az 1959-es Ordító egér c. film cselekményének igen laza folytatása, a nagyhatalmak között folyó hidegháborús űrverseny paródiája. Peter Sellers 1959-es egyszemélyes alakításait itt Margaret Rutherford, Bernard Cribbins és Terry-Thomas játssza el. Kokintz professzor szerepét ebben a filmben is David Kossoff alakítja.

Egér a Holdon
(The Mouse on the Moon)
1963-as brit film

A film 1963-as plakátja
A film 1963-as plakátja
RendezőRichard Lester
ProducerWalter Shenson
AlapműThe Mouse on the Moon
Műfaj
Forgatókönyvíró
  • Michael Pertwee
  • Leonard Wibberley
Főszerepben
ZeneRon Grainer
OperatőrWilkie Cooper
VágóBill Lenny
DíszlettervezőJohn Howell
Gyártás
Ország Egyesült Királyság
Nyelvangol
Forgatási helyszínPinewood Studios, Iver Heath, Buckinghamshire; Piccadilly Circus, London,  Egyesült Királyság.
Washington, D.C., ENSZ-székház, Manhattan, New York City,  USA.
Játékidő100
Forgalmazás
Forgalmazó
BemutatóEgyesült Királyság 1963. máj. 3.
USA 1963. jún. 17.
NSZK 1963. szep. 27.
Ausztria 1964. június
KorhatárHat éven aluliak számára nem ajánlott
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Egér a Holdon témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Cselekmény

Az ordító egér történetéből megismert aprócska Nagy-Fenwick Hercegséget pénzügyi összeomlás fenyegeti, amikor a miniállam egyetlen exportcikke, a Fenwick Grand Rouge vörösbor érthetetlen okokból elkezd felrobbanni a fogyasztók kezében. Kokintz professzor (David Kossoff), a Quark-bomba feltalálója is hiába vizsgálja a bort, nem jön rá a megoldásra. Az Egyesült Államok kitiltja piacáról a fenwicki vörösbort. Rupert „Bobo” Mountjoy herceg-miniszterelnök (Ron Moody) a turizmus fejlesztésének ürügyén saját fürdőszobájába akarja bevezetni a melegvizet. Ehhez nagy összegű kölcsönért folyamodik az Egyesült Államokhoz, hivatalos indokként a nagy-fenwicki űrkutatás fejlesztését adja meg: a hercegség azzal kíván belépni a nagyhatalmak sorába, hogy embert küld a Holdra. Mountjoy arra számít, hogy az USA állandóan arról papol, hogy az űrkutatást nemzetközi összefogással kell végezni. A kis hercegség bizonyára nem fog tudni rakétát indítani a Holdra, nem fogja veszélyeztetni az USA elsőségét, viszont olcsó propagandalehetőséget biztosít „nemzetközi együttműködés” üres szólamához.

Az amerikai kormányzat éppen arról vitázik, hogy csak akkor küldenek embert a Holdra, ha biztonsággal vissza is tudják hozni. Nagy-Fenwick folyamodványát olvasva a miniszternek az a véleménye, hogy ilyen kis összegből egy szkafandert sem lehet vásárolni, és a hercegség bizonyára csak a melegvizet akarja bevezetni a kastélyba. De propaganda-célokból a kért összeg dupláját adja nekik, ráadásul vissza nem térítendő segélyként. Az ENSZ-közgyűlésben az amerikai küldött bejelenti, hogy jelentős segéllyel támogatja egy fejlődő ország űrkutatását.

Mountjoy herceg-miniszterelnök rezidenciáját tiltakozó tömeg veszi körül, lemondását követelik. A miniszterelnök megkapja a jó hírt az amerikai segély érkezéséről. Hazahívja Angliából fiát, Vincentet (Bernard Cribbins), akit saját utódjául szemelt ki. Csalódással állapítja meg, hogy az angliai college rossz hatást tett Vincentre, a fiú tiszteli a fair playt és űrhajóssá akar válni. A miniszterelnök a pénzből elkezdi a melegvízhálózat kiépítését. Az elkeseredett Vincent udvarolni kezd az ellenzéki pártvezér lányának, Cynthiának (June Ritchie), aki a miniszterelnök elleni tüntetéseket szervezi. Közben megérkezik a rivális Szovjetunió ajándéka, egy kiselejtezett Vosztok űrrakéta, benne Lajka kutya ketrecével. Kokintz professzor felfedezi, hogy a robbanékony fenwicki vörösbor kiváló rakéta-hajtóanyag. A szovjet rakétát elhelyezik egy vártoronyban, Kokintz professzor látszólag ebből építi a melegvíz-kazánt, titokban azonban Vincenttel összefogva hajtóművet szerkeszt és a kilövést készíti elő.

A miniszterelnök meghívja a nagyhatalmak megbízottait egy látvány-kilövésre. Megbízza Kokintzot, hogy produkáljon valami ártalmatlan, de látványos tűzijátékot, hogy a vendégek lássák, Nagy-Fenwick rendeltetésszerűen használta fel az adományokat, és a további fejlesztésre újabb pénzeket lehessen kérni. A brit titkosszolgálat legjobb titkosügynöke, Maurice Spender (Terry-Thomas) bejut a titkos toronyba. Kokintz és Vincent leleplezik Spendert, de nem buktatják le, hanem büszkén körbevezetik és bemutatnak neki mindent. Spender jelentése és fotói alapján a brit MI-5 szakértői megállapítják, hogy az épülő gépezet nem működőképes rakéta, csak egy melegvíz-hőközpont. Ráadásul Kokint professzor a szökési sebességet sem akarja elérni, a Holdig tartó (normálisan kétnapos) repülést kényelmes tempóban három hétre tervezi, ami nyilvánvaló nonszensz. A titkosszolgálat az egész projektet megtévesztő kamunak minősíti.

Az ünnepélyes „kilövésre” érkező amerikai, szovjet és brit vezetők egyetértenek abban, hogy Nagy-Fenwick most lelepleződik, a miniállam visszaélt a nemzetközi adományokkal, végre le lehet állítani a segélyprogramokat. Mindenki meglepetésére azonban a rakéta, fedélzetén Kokintz-cal és Vincentttel szép lassan felemelkedik és eltűnik a magasban. A miniszterelnök kétségbe van esve, rádión követeli, hogy Kokintz forduljon vissza, ne tegye féltékennyé a nagyhatalmakat, így nem kapnak további pénzt, nem lesz melegvíz. Az amerikai és szovjet delegátusok egymást taposva rohannak haza, hogy három héten belül felkészítsék és kilőjék saját űrhajósaikat, hogy utolérjék és megelőzzék a lassan repülő, bormeghajtású nagy-fenwicki rakétát. Mindkét nagyhatalom űrhajózási szervezetét egy-egy volt náci német rakétaszakértő irányítja.

Útközben Vincent véletlenül rákönyököl egy kapcsolóra, emiatt a rakéta némileg felgyorsul, és a vártnál hamarabb száll le a Holdon. Kitűzik Nagy-Fenwick lobogóját és a Holdat a hercegség felségterületévé nyilvánítják. Rögtön utánuk leszáll az amerikai és a szovjet űrhajó is, a zászlókkal kiszálló űrhajósok is maguknak követelik az elsőséget. A Kokintzék kabinjában elköltött közös vacsora közben kiderül, hogy senkinek sincs rádiókapcsolata a Földdel, az elsőséget tehát az követelheti magának, aki hamarabb hazaér. Az amerikaiak és szovjetek rohannak vissza rakétájukhoz, de sietségükben összecserélik a két űrhajót, és felszállás helyett mindkettő elsüllyed a holdfelszín porában. Mind az amerikai, mind a szovjet űrhajósok Nagy-Fenwick rakétájában vendégeskedve térnek vissza. Rádiókapcsolat hiányában a Földön úgy hiszik, mindhárom űrhajó elpusztult. A rakéta pontosan akkor érkezik vissza Nagy-Fenwickbe, amikor közös gyászünnepség keretében készülnek leleplezni három ország elveszett űrhajósainak közös emlékművét, „Egyetértés a Hold körül” felirattal. Cynthia boldogan Vincent nyakába borul, a szovjet és amerikai delegátusok pedig összeverekszenek, hogy eldöntsék, kit illet az első Holdra szállás dicsősége.

Szereposztás

SzerepSzínész[1]Magyar hangja
(1. szinkron)[2]
Magyar hangja
(2. szinkron)[3]
XIII. Gloriána nagyhercegnőMargaret Rutherford?Hacser Józsa
Rupert „Bobo” Mountjoy miniszterelnökRon Moody?Reviczky Gábor
Vincent Mountjoy, Rupert fiaBernard Cribbins?Szerémi Zoltán
Kokintz professzorDavid KossoffSzabó OttóMakay Sándor
Maurice Spender brit titkosügynökTerry-ThomasTolnai MiklósSzékhelyi József
David Benter, ellenzéki vezérRoddy McMillan?Rosta Sándor
Cynthia Benter, aktivistaJune Ritchie?Gubás Gabi
Hugh, brit delegátusJohn Le Mesurier?Fülöp Zsigmond
Bracewell, amerikai delegátusJohn Phillips?Bács Ferenc
A brit MI-5 embereEric Barker?Szersén Gyula
Wendover, miniszteri titkárTom Aldredge?Karácsonyi Zoltán
Brit tanácsadóMichael Trubshawe?Simon György
Szovjet delegátusPeter Sallis?Kardos Gábor
Von NeidelJohn Bluthal?Fodor Tamás
Simon, brit szakértőAllan Cuthbertson?Forgács Gábor
CharlesRobin Bailey?Várday Zoltán
Vidéki gazdálkodóJohn Wood?Végh Ferenc
UdvarhölgyLucy Griffiths??
Brit tévés hírolvasóFrank Duncan?Korbuly Péter
Narrátor hangja??Kertész Péter

Érdekesség

Jegyzetek

További információ