Diszel
Diszel 1977. április elseje óta Tapolcához tartozó egykori község.[2]
| Diszel | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Település | Tapolca |
| Irányítószám | 8297 |
| Körzethívószám | 87 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 825 fő[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Távolság a központtól | 5 km |
| Elhelyezkedése | |
  Diszel Pozíció Tapolca környéke térképén | |
 é. sz. 46° 53′ 19″, k. h. 17° 29′ 46″46.888611°N 17.496111°E, k. h. 17° 29′ 46″46.888611°N 17.496111°E | |
| Diszel weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Diszel témájú médiaállományokat. | |
Fekvése
Az Eger-patak két partján elterülő település Tapolcától 5 kilométerre keletre fekszik a 77-es főút mentén, a Csobánc tanúhegytől északra.
Történelme
Diszelt és környékét már ősidők óta lakják: 1920-ban bronzkori leleteket és római épületmaradványokat, telephelyet találtak.
Először 1255-ben említik az oklevelek Terra nomine Dezl és nobiles de Dezl neveken, 1329-ben pedig Dyzl néven. Az Árpád-házi királyok idejében udvarnokok laktak a településen.
A török megszállás alatt a falu teljesen lepusztul, de a 16. század végére újraéledt a település.
Az 1720-as években a földesúr az egyik Eszterházy herceg volt.[3]
Sport
Diszel SE
Látnivalók
Diszel egyik legnagyobb nevezetessége, az Első Magyar Látványtár, mely 1997 óta funkcionál kiállítóházként. Az elromosodott Stankovics-malom, Mújdricza Péter építész tervei alapján 7 évi építkezés után született ujjá, és azóta minden évben új kiállítással várja látogatóit, egész éves nyitva tartással. Néhány korábbi kiállítás címe: Mindenkinek Kenyér és Rózsa, Remekművek és remek művek, Ég és Föld násza, avagy a Teremtés geometriája, Minden mulandó, A műgyűjtés dicsérete, Életöröm.[4]
Híres emberek
- Ács Ferenc (Diszel, 1828. július 9. – Diszel, 1916. május 5.), költő, honvédhadnagy[5]
- Botár Árpád (Dicsőszentmárton, 1883. január 3. – Diszel, 1965. október 31.), katonatiszt, újságíró[6]
