Csonkahegyhát
Csonkahegyhát Zala vármegye Zalaegerszegi járásában, a megye északi részén, Zalaegerszegtől délnyugatra fekvő település, körjegyzőségi székhely. A Göcsej legmagasabban fekvő falva, 291 méterrel a tengerszint felett található. Csonkahegyhát közigazgatási határán belül emelkedik a Kandikó, ami 303 méteres magasságával a tájegység legmagasabb pontja.
| Csonkahegyhát | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Vármegye | Zala |
| Járás | Zalaegerszegi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Kustán Gyula (független)[1] |
| Irányítószám | 8918 |
| Körzethívószám | 92 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 322 fő (2023. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 37,92 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,28 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 48′ 02″, k. h. 16° 43′ 12″46.800647°N 16.720076°E, k. h. 16° 43′ 12″46.800647°N 16.720076°E | |
  Csonkahegyhát Pozíció Zala vármegye térképén | |
| Csonkahegyhát weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csonkahegyhát témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Közlekedés
A település a Zalaegerszeget Becsvölgyén és Pórszombaton át Lenti északi agglomerációjával összekötő 7405-ös út mentén fekszik. Közvetlen szomszédságában négy olyan, többé-kevésbé zsákfalunak tekinthető település is van, amelyekre innen lehet eljutni: központja felől Kustánszegre a 74 117-es és Németfaluba a 74 118-as úton, belterületének északi részéről Pálfiszegre a 74 116-os úton, külterületének északi pereméről pedig Milejszegre a 74 114-es úton.
Zalaegerszeggel sűrű autóbusz összeköttetésben áll. A környező települések járatai mind érintik a falut.
Története
A település első említése 1272-ből való, ám feltehetőleg a 15. században kihalt, legközelebb a 19. században éledt újjá először halmaz-, majd egyutcás településként.Az első katonai felmérés térképén a mai falu helyén földrajzi névként szerepel a Csonka-hegy, elnevezése valószínűleg ide vezethető vissza.[3]
A térség útjai mind keresztezik a települést, így az elkövetkező időszakban hamar fontos központtá vált a község. Ma a Milejszeggel és Pálfiszeggel közösen fenntartott körjegyzőség székhelye.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Minorics István (független)[4]
- 1994–1998: Minorics István (független)[5]
- 1998–2002: Minorics István (független)[6]
- 2002–2006: Minorics István (független)[7]
- 2006–2010: Salamon Mária (független)[8]
- 2010–2014: Salamon Mária (független)[9]
- 2014–2019: Salamon Mária (független)[10]
- 2019–2024: Kustán Gyula (független)[1]
- 2024– :
A településen a 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, az első helyen kialakult szavazategyenlőség miatt. Aznap a 280 szavazásra jogosult lakos közül 233 fő járult az urnákhoz, hárman érvénytelen szavazatot adtak le, az érvényes szavazatok közül pedig 61-61 esett a független jelöltek egyikére, Salamon Máriára és az egyetlen pártjelöltre, a Fidesz-színekben induló Szuszics Lajosra.
Az eredménytelenségben közrejátszott, hogy ezen a választáson a csonkahegyhátiak voksai kereken tíz jelölt között oszlottak szét, ami abban az évben országosan is rekordnak minősülő szám volt.[11] Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben sehol máshol az országban nem lehetett szavazni, más választási években is kifejezetten ritkaságszámba ment, hogy egy település polgármesterjelöltjeinek a száma két számjegyű (10 vagy netán annál is több) legyen.
Az eredménytelenség miatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2006. december 17-én tartották meg, ezúttal már csak négy jelölt részvételével. Ez a helyzet Salamon Máriának kedvezett a legjobban: minden ellenfelét messze megelőzve végzett az élen 47,32%-os eredményével, és mindössze hat szavazat hiányzott hozzá, hogy a voksok abszolút többségét is magáénak tudhassa.[8]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 326 | 327 | 322 | 293 | 324 | 322 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,4%, cigány 0,98%. A lakosok 53,3%-a római katolikusnak, 24,7% reformátusnak, 1,8% evangélikusnak, 2,4% felekezeten kívülinek vallotta magát (16,56% nem nyilatkozott).[12]
Érdekességek
- Szerepel a település és annak 1963-tól ott szolgáló körzeti megbízott rendőre, Miszori Ferenc Moldova György író 1988-ban kiadott, Bűn az élet című rendőrségi témájú riportregényének Zala megyét érintő fejezetében; a kötet szerint a már a nyugdíjazáshoz közeledő körzeti megbízotthoz abban az időben tizennégy település tartozott.
