Csertalakos
Csertalakos község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. 199 hektáros kiterjedésével a megye negyedik legkisebb közigazgatási területű települése.[3]
| Csertalakos | |||
 | |||
| Kilátó | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Zalaegerszegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Jobbágy Zoltán Gábor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8951 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 23 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 9,05 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 1,99 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 38′ 32″, k. h. 16° 41′ 54″46.642350°N 16.698369°E, k. h. 16° 41′ 54″46.642350°N 16.698369°E | |||
  Csertalakos Pozíció Zala vármegye térképén | |||
| Csertalakos weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csertalakos témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
A Zala vármegye középpontjától kissé nyugatra található falu egy dombtetőn helyezkedik el, a Gutorfölde-Mikekarácsonyfa közti 7546-os út mentén, mellette folyik össze a Cserta és a Berek-patak.[4] Közigazgatási területét egy rövid, néhány tíz méteres szakaszon érinti az Ortaháza-Zebecke közt húzódó 7548-as út is.
Története
A középkori település első írásos említése 1353-ból származik, ekkor Possesio Lakus formában szerepelt, később Cheplakus alakban írták. Ekkori birtokosa a Rezneki család volt, később az Egerváriaké lett. 1426-ban Egyedlakos volt a neve, majd a török idők alatt elnéptelenedett és később újjátelepült falut 1773-ban már Cserta Lakosnak hívták. A törökök kiűzése után az Esterházy-uradalom részét képezte, az új letelepülők nyolc évnyi adómentességet kaptak (de a tizedet fizetniük kellett).
A második világháború 7 helyi áldozatot követelt, utána a földosztás ellenére folyamatos volt az elvándorlás és a lakosság elöregedése. A folyamat megállítása érdekében az önkormányzat a régi házakat megpróbálja felújítani és fiataloknak értékesíteni.[4]
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Németh József (független)[5]
- 1994–1998: Németh József (független)[6]
- 1998–2002: Németh József (független)[7]
- 2002–2006: Németh József (független)[8]
- 2006–2010: Németh József (független)[9]
- 2010–2014: Németh József (független)[10]
- 2014–2019: Jobbágy Zoltán Gábor (független)[11]
- 2019–2024: Jobbágy Zoltán Gábor (független)[1]
- 2024– :
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 27 | 27 | 17 | 14 | 28 | 23 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92%. A 24 lakosból 22 római katolikusnak vallotta magát.[12]
Nevezetességei
- A falu régi építészeti emléke egy másik épülettel egybeépült harangláb.
- 1993-ban építették a világháborús hősök emlékművét.[4]
