Churriguereszk stílus
A churriguereszk stílus, más szóval churriguerizmus vagy csurrigerizmus,[1] (kb. 1690–1750) a spanyol építészetben a barokk tetőpontja volt. Spanyolországban, elsősorban Kasztíliában terjedt el. A stílus a gyarmatosítás következtében Mexikóban is meghonosodott.
Nevének eredete
A stílusnév a spanyolországi Churriguera család nevéből alakult ki.[2]
Nevét a Churriguera testvérekről, José Benito de Churriguera spanyol szobrász-építészről (1665–1725),[3] valamint Joaquín de Churriguera (1674–1724) és Alberto de Churriguera (1676–1750) építészekről kapta.
Jellemzése
A késő barokk pazar formanyelvű, buja gazdagságú stílusa volt, a növényi és egyéb díszítő elemeket zsúfolta. Jellemzői a csavart oszlopok és a hullámzó homlokzat. Tulajdonképpen csak az épületek díszítésében és a tabernákulumok faragványaiban nyilvánult meg.
Jegyzetek
Források
- Művészettörténeti ABC (77. o.) - TERRA-Akadémiai Kiadó, Budapest, 1961
- Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. 364–365. o. ISBN 963-85773-0-4 (Szócikk címe: Churriguerizmus)
- Bardon Alfréd: Spanyolországi építészet - Műszaki K., Bp., 1975 – az. sz. MÜ: 2135-k-7577
- Gudiol, José: Die Kunst Spaniens - Zürich, Deutsches Buchgesellschaft, 1964
- Művészlexikon: (1. kötet 127-128. o.) - Corvina K., 1994 – ISBN 963 13 3967 X