Chinon

A város stratégiai fontosságú helyszínén már az újkőkorszakban letelepedtek. A római korban a gall kisvárost egy gallo-római castrummá (katonai tábor) változtatták. Az első ismert keresztény Brice de Tours volt 370-440 körül, aki Tours-i Szent Márton egy követője volt. Ő alapította a Szent Márton Templomot és a kolostort. A település nevét először Tours-i Szent Gergely foglalta írásba, mint Caino a 6. században.

964 és 1044 között a blois-i grófok kezébe került Chinon vezetése. I. Theobald építette az első várat, utódja III. Theobald 1044-ben az Anjouk, II. Gottfried kezébe adta a hatalmat.

A középkorban különösen II. Henrik ideje alatt indult fejlődésnek a város. Újjáépítették és kibővítették a várat, amely a király kedvelt rezidenciájává vált. Chinon a királyi birtokká vált 1205-ben. A százéves háború alatt örökbérletbe adták, amikor a leendő francia király VII. Károly menedéket kért 1418-ban. A város hű maradt Károlyhoz, aki itt rendezte be az udvarát. 1429-ben ide látogatott Jeanne d’Arc, hogy bevallja látomásait és segítséget kérjen. A 16. századtól kezdve Chinon már nem volt királyi rezidencia.

Chinon a Val de Loire terület szívében helyezkedik el, a Vienne völgyében (Vallée de la Vienne), a folyó két partján. A város 47 km-re délnyugatra helyezkedik el Tours-tól, Párizstól pedig 305 km-re dél-délnyugatra. A település területe 39,02 km², és a Parc naturel régional Loire-Anjou-Touraine (egy regionális természetvédelmi park) szívében terül el. Ezen felül Natura 2000 területté is nyilvánították az itt található mediterrán reliktum növényfajainak köszönhetően.^[2] A terület éghajlata óceáni, az időjárás változékony, viszonylag hűvös, csapadékos.

Chinon óvárosa számos régi, a középkor hangulatát idéző épülettel büszkélkedik, köztük az impozáns várrom, a Château de Chinon, amelyet az elmúlt években részben restauráltak.

Forrás: INSEE,^[3] et Ldh/EHESS/Cassini,^[4] 2007-es adat:^[5]

• a gallo-római rom Bessé-ben, a város keleti részén
• Château de Chinon vár romja [1]
• az apátsági templom (10-11. század) és az egykori Szent Mexme kolostor, ma iskola
• az óváros 15-16. századi épületivel
• Notre-Dame de Parilly templom (12. század)
• Saint-Étienne templom (15. század)
• Saint-Maurice templom (12-15. század)
• Tour de l'Horloge óratorony, (már a 12. században létezett kezdeményeiben)
• Tour Argenton (15. század)

• Vieux Chinon múzeum
• Jeanne d’Arc múzeum a „Tour de l'Horloge“-n
• az animé du vin bormúzeum
• a népművészetek és tradíciók múzeuma
• Maison de la Rivière, Quai Pasteur, a loire-i hajózás történelmét mutatják be

Bővebben: Chinon appellation d’origine contrôlée

A chinoni bor a város körüli szőlőgazdaságokból származik Touraine számos területéről, a chinoni AOC mintegy 2200 hektáros területű. Szokatlanul a Loire-völgy többi területéhez képest, főleg vörösbort, 2-5%-ban rosébort és csak nagyon kevés fehérbort termelnek.^[6] Itt állítják elő a legjobb borokat egész Franciaországban. 2002-ben 108 609 hektoliter vörös- és rosébort és 1100 hektoliter fehérbort állítottak elő.

A vörös- és rosébort a cabernet franc (helyileg cabernet breton-ként ismert) és 10%-ban cabernet sauvignon szőlőfajtákból készítik. A borok tipikusan szárazak, mélyvörösek és könnyűek (5-15%-os alkoholtartalmúak), kiválóan alkalmasak ételekhez. A jó évjáratú borokat akár több mint 10 évig is tárolhatják a pincékben. A cabernet franc a terület köves völgyteraszain nő, ügyelnek arra, hogy az újbor a feketeribizli és az ánizs ízjegyeit hordozza. A vienne-i sziklás területekről származó borok jól elkülönülnek más Loire környéki boroktól, magasabb csersavtartalmúak és jobban kifejezik az alkaloidok ízét a kevésbé zord terroirokon termelt boroknál, mely a bornak ásványos, pikáns és erősen csersavas jellemszilárdságot ad. Ezek a borok idősödésükkel egy bársonyos melegségű zamatosságot kapnak. A könnyű borokról jellemzően ismert, hogyha jó a termelő és kiváló a szüret, akkor jól ellenállnak az avasodásnak. A fehér bort elsődlegesen chenin blanc-ből állítják elő. Ezek a borok jellemzően szárazak, lágyak, könnyűek és tiszták.^[6]

Chinon a Vienne folyó partján helyezkedik el. A város szőlőgazdaságai lefedik a Vienne folyó meredek partjait, a lankásabb lejtők Chinontól északra futnak a Loire felé. A szőlősdombok túlnyomórészt eróziós törmelékkúpból és kavicshordalékból állnak az élén nehéz turoni mészkövekkel. A Loire mentén több helyen is a turoni mészkövek adják a Loire folyásútját.^[6]

Chinon szolgált helyszínéül két angol játékfilmnek, melyeket persze nem a várromban forgattak.

• Az egyik film az Oscar-díjas "Becket", mely 1963-ban készült Peter Glenville rendezésében. A címszerepet Richard Burton játszotta, II. Henriket Peter O’Toole, VII. Lajost pedig John Gielgud. A filmet a Shepperton Studios készítette, forgatási helyszínül az Alnwick Castle és a Bamburgh Castle szolgált.
• A másik a szintén Oscar-díjas "Az oroszlán télen" című 1968-as film. A történet 1183-ban Oroszlánszívű Richárd idején játszódik, a főszerepben Peter O’Toole (II. Henrik), Anthony Hopkins (Oroszlánszívű Richárd), Katharine Hepburn (Aquitániai Eleonóra) és Nigel Terry (Földnélküli János). A filmet az Ardmore Studios készítette, forgatási helyszínül Arles melletti Montmajour és Tarascon vára szolgált.

• François Rabelais, (c. 1493-1553), pap és orvos, a legnagyobb francia humanista reneszánsz író

A következő települések állnak Chinonnal testvérvárosi kapcsolatban:

• Hofheim am Taunus (Németország)
• Tiverton (Egyesült Királyság)

A következő település áll Chinonnal partnervárosi kapcsolatban:

• Tenkodogo (Burkina Faso)

• INSEE commune file

A Wikimédia Commons tartalmaz Chinon témájú médiaállományokat.

• Chinon a Kulturális Minisztérium adatbázisában (franciául)
• Néhány chinoni bort bemutató videó (angolul)
• Információ a Château de Chinon visszhangjáról (angolul)

• Gare de Chinon