Chamaeza campanisona
A Chamaeza campanisona a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a földihangyászfélék (Formicariidae) családjába tartozó faj.[1][2]
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Chamaeza campanisona (Lichtenstein, 1823) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Chamaeza campanisona témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Chamaeza campanisona témájú kategóriát. |
Rendszerezése
A fajt Martin Hinrich Carl Lichtenstein német zoológus írta le 1823-ban, a Myiothera nembe Myiothera campanisona néven.[3]
Alfajai
- Chamaeza campanisona berlepschi Stolzmann, 1926
- Chamaeza campanisona boliviana Hellmayr & Seilern, 1912
- Chamaeza campanisona campanisona (Lichtenstein, 1823)
- Chamaeza campanisona columbiana Berlepsch & Stolzmann, 1896
- Chamaeza campanisona fulvescens Salvin & Godman, 1882
- Chamaeza campanisona huachamacarii W. H. Phelps & W. H. Phelps Jr, 1951
- Chamaeza campanisona obscura Zimmer & W. H. Phelps, 1944
- Chamaeza campanisona olivacea Tschudi, 1844
- Chamaeza campanisona punctigula Chapman, 1924
- Chamaeza campanisona venezuelana Menegaux & Hellmayr, 1906
- Chamaeza campanisona yavii W. H. Phelps & W. H. Phelps Jr, 1947[2]
Előfordulása
Dél-Amerikában, Argentína, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Paraguay, Peru és Venezuela területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, valamint lombhullató erdők. Állandó, nem vonul faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 20 centiméter, testtömege 64–112 gramm.[5]
Életmódja
Rovarokkal, pókokkal és gyümölcsökkel táplálkozik.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
