Campylorhamphus pusillus

madárfaj

A Campylorhamphus pusillus a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, valamint a fazekasmadár-félék (Furnariidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Campylorhamphus pusillus
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország:Állatok (Animalia)
Törzs:Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:Gerincesek (Vertebrata)
Osztály:Madarak (Aves)
Rend:Verébalakúak (Passeriformes)
Család:Fazekasmadár-félék (Furnariidae)
Alcsalád:Fahágóformák (Dendrocolaptinae)
Nem:Campylorhamphus
Faj:C. pusillus
Tudományos név
Campylorhamphus pusillus
(Sclater, 1860)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Campylorhamphus pusillus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Campylorhamphus pusillus témájú médiaállományokat és Campylorhamphus pusillus témájú kategóriát.

Rendszerezése

A fajt Philip Lutley Sclater angol ornitológus írta le 1860-ban, a Xiphorhynchus nembe Xiphorhynchus pusillus néven, innen helyezték jelenlegi nemébe.[3]

Alfajai

  • Campylorhamphus pusillus borealis Carriker, 1910
  • Campylorhamphus pusillus guapiensis Romero-Zambrano, 1980
  • Campylorhamphus pusillus olivaceus Griscom, 1927
  • Campylorhamphus pusillus pusillus (P. L. Sclater, 1860)
  • Campylorhamphus pusillus tachirensis W. H. Phelps & W. H. Phelps Jr, 1956[2]

Előfordulása

Costa Rica, Nicaragua, Panama, Ecuador, Kolumbia, Peru és Venezuela területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők.[4]

Megjelenése

Átlagos testhossza 25 centiméter, testtömege 32-48 gramm.[5]

Életmódja

Ízeltlábúakkal táplálkozik, különböző bogarakkal, százlábúakkal, hangyákkal, rovarokkal és pókokkal.[3]

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

Források

További információk